A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) január 20-án és február 13-án is állásfoglalást adott ki a járások kialakítása kapcsán. Ennek apropóján kérdezte meg Gödöllői Szolgálat Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét, a MÖSZ elnökét, aki nem érti, miért van szükség a sem hatékonynak, sem állampolgárbarátnak nem nevezhető, 1984-ben megszüntetett járási rendszer újbóli, egyszerre előkészítetlen és elkésett bevezetésére.

Történt-e változás a két nyilatkozat között eltelt időben?

Sajnos továbbra sincs ismeretünk arról, hogy mely állami feladatok kerülnek a járásokhoz, azok hivatalai hol fognak működni és kikkel kívánnak dolgozni. Nem lehet kétséges, hogy ezek a tényezők életbevágóan fontosak az önkormányzatok számára, hiszen feladatot és szakembereket a járási hivatalok elsősorban a polgármesteri hivataloktól vehetnek át. Úgy hírlik, hogy az építéshatósági, gyámhivatali és okmányirodai feladatokat kapják meg a járások, de ez még nincs sehol sem leírva, legalábbis mi nem ismerjük, jól lehet, legutóbb a belügyminiszter hívta egyeztetésre az önkormányzati szövetségeket. Érdemi egyeztetés azonban nincs. Hiszen azt sem tudjuk, hogyan történik meg az átmenet. Vegyük Gödöllő példáját! Évente 44 ezer államigazgatási ügyet intéznek a polgármesteri hivatal munkatársai. A folyamatok átvételének-átadásának már most el kellene kezdődnie, ha a járások jövő januári indítását tűzték ki célul.

Nem változtak a tervek? Továbbra is 168 vidéki és 7 budapesti járás alakulásával számolhatunk? 

Ebben következetes a kormányzat, de továbbra sem lettünk bölcsebbek abban a kérdésben sem, hogy mi indokolja a mérhetetlen különbséget a 10-20 ezer lakosú járások és a 180 ezer fősre tervezett gödöllői járás között és miként teljesíthető az a cél, hogy a településektől a járásközpont ne legyen messzebb 30 kilométernél.

Az újabb állásfoglalás elengedhetetlennek tartja, hogy a járási hivatalokat politikai pártokhoz nem kötődő, azoktól teljesen független szakemberek irányítsák.

Igen, mert bejárta a sajtót a hír, mi szerint nem csak a szakmai, hanem a közigazgatási  szakmában értelmezhetetlen „bajtársi" szempontok is számíthatnak majd a járási hivatalok vezetőinek kijelölésénél. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy a járási hivatalok felett az oda sorolt települések társadalmi kontrollt gyakoroljanak, sőt, a vezetők kinevezésének legyen feltétele a térség önkormányzatai többségének egyetértése. E szempontok is szükségesek ahhoz, hogy az államigazgatás jól működő, demokratikus szerve jöjjön létre. A járási rendszer azonban - félreértés ne essék - nem az önkormányzati rendszer újabb szintje lesz.   

Az önkormányzatok az új közoktatási törvény szerint elveszítik iskoláikat, mivel azokat államosítják és a járási hivatalok felügyelete alá tartoznak majd.  Hozhat-e ez megtakarítást a gazdálkodásban?

Nem, éppen ellenkezőleg!

Ez meglepően hangzik.

Információnk szerint az önkormányzatokat a tőlük elvételre kerülő feladatok finanszírozásánál lényegesen nagyobb pénzügyi elvonás éri a jövő évtől. Az oktatásnál maradva, Gödöllő az idén 758 millió forintos állami normatíván túl 742 millió forint saját bevétellel támogatja az általános iskolák, a zeneiskola, a Török Ignác Gimnázium, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működését. Mielőtt azt gondolnák, hogy ez az összeg megmarad, sajnos nem így van, ugyanis természetes, hogy az állami normatívát elviszik, de ezen felül az önkormányzatok saját bevételéből elveszik az iparűzési adó ötödét (Gödöllőn 400 millió forintot), a gépjárműadót (240 millió forint) és a helyben maradó korrigálatlan személyi jövedelemadó hányadot (630 millió forint). Ez összesen 1 milliárd 270 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 500 millió forintnál több forráselvonásra számíthatunk a feladatelvonás során. Arra még nem tudunk válaszolni, hogy ez a hogyan oldható meg. Lényegesen több pénzünket veszik el, mint amennyivel ma önerőből hozzájárul Gödöllő a még hozzá tartozó oktatási-nevelési intézmények működéséhez. 

Forrás: Gödöllői Szolgálat