Pénzt nem, néhány ötletet azonban adtak a budapesti és elővárosi polgármesterek a fővárosnak azon a február 14-i találkozón, amelyet a BKV finanszírozása ügyében hívott össze a főpolgármester. A felvetéseket február 20-án egy újabb javaslatcsomagban küldi el a főváros a kormánynak. A kötöttpályás közlekedésben érintett agglomerációs települések polgármesterei nem tudják támogatni a BKV működési költségeinek finanszírozását, melynek okait közös nyilatkozatban foglalták össze.

A csaknem kétórás egyeztetés bevezetőjében Tarlós István főpolgármester elmondta: a találkozótól, amelyet a miniszterelnök kérésére hívott össze, nem pénzt vár, hanem ötleteket, javaslatokat a közlekedési társaság fenntartható gazdálkodására. Megjegyezte: ha valaki mégis pénzt akar adni, nem fogja megakadályozni. Szólt arról is, hogy a fővárosi önkormányzat minden pénzét „összegereblyézi", a többi cég finanszírozását a működőképesség határáig viszi.

A főpolgármester kijelentette azt is, hogy a fővárosnak nincsenek tartalékai, semmilyen forrást nem titkol el. Azt is elmondta: nem feszültséget vagy vitát szeretne, és nem is akar más zsebében kotorászni, egyszerűen meg akarja oldani a problémát. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes az eddig megtett intézkedéseket és a pénzügyi hátteret ismertette, jelezve, mekkora különbség van más nagyvárosok helyben maradt forrásai és a helyi közösségi közlekedés aránya, valamint a főváros és a BKV pénzügyi helyzete között.

Az agglomerációs polgármesterek többsége arról beszélt: nem tudnak az eddiginél több pénzzel beszállni a finanszírozásba. Dietz Ferenc (Fidesz), Szentendre polgármester azt mondta, hogy a lakosság további terhelésére nem lát lehetőséget, az agglomerációs munkavállalók utáni adóbevételek pedig Budapesten képződnek. Pápai Mihály (Fidesz), Gyál polgármester a települések hatalmas eladósodottságáról beszélt, Franka Tibor (Összefogás Kerepesért Egyesület), Kerepes polgármestere pedig a főpolgármester előző napi szavaira utalva úgy fogalmazott: ha a település „vért izzad", akkor sem tud több pénzt adni.

Több elővárosi polgármester állami feladatként nevezte meg a tömegközlekedés működtetését, elsősorban a kormánytól várnak segítséget. Ugyancsak többen említették a BKV-tól korábban kifolyt összegek visszaszerzését, támogatásukat jelezték a további feljelentések ügyében. Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere a közszolgáltató cégektől való átcsoportosítást vetette fel. Mint mondta, új forrásokat kell találni, ezért érdemes lenne jogilag megvizsgálni a fővárosi cégek osztalékainak bevonását a tömegközlekedés finanszírozásába. Jelezte: a főváros számíthat a kerület támogatására, de anyagiakban nem tud segíteni.

László Tamás (Fidesz-KDNP), a XV. kerület polgármestere a BKV-, a MÁV- és a Volán-járatok összehangolását sürgette. Úgy véli, a párhuzamosságok megszüntetése növelheti a hatékonyságot. Mint mondta, az integráció megtakarítást jelentene, ezért mielőbb egy asztalhoz kellene ültetni az érintett közlekedési társaságok képviselőit.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, a BKV teljes költségszerkezetét átvilágították, olyan mélységben, mint a cég 1968-as alapítása óta sosem, ennek során vezetői szinteket csökkentettek, és „szent teheneket vágtunk le", felmondva például 45 évre előre megkötött szerződéseket. Ezzel együtt sincsenek tízmilliárdos megtakarítási lehetőségek a BKV-n belül - hangsúlyozta. 

A főpolgármester zárásként elmondta: az az érzése, a dolog vége csak az lesz, hogy „távlatilag a közszolgáltató cégek adózása irányába fog elindulni a gondolkodás", ami álláspontja szerint veszélyeket is rejt magában.

A kötöttpályás közlekedésben érintett agglomerációs települések polgármestereinek közös nyilatkozata

Alulírott polgármesterek nem értünk egyet és nem tudjuk támogatni a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. működési költségeinek finanszírozását az alábbi indokok alapján:

•   A települések közötti közlekedés, azaz a helyközi közlekedés biztosítása és finanszírozása az érvényben lévő közlekedési törvény szerint az állam feladata, tehát a települési önkormányzatoknak ebben nincs szerepük, nincs kötelezettségük és nincs finanszírozási kényszerük.
•   Mivel a HÉV járatok elsősorban a helyközi közlekedést szolgálják, utazó közönségük túlnyomó többségének úti célja más település, főként pedig Budapest elérése. A HÉV-vel közlekedők jelentős része a fővárosban dolgozik és lakik, tehát Budapest kapja az utána járó SZJA visszaosztott részét illetve a munkavállalók révén érintett vállalkozások iparűzési adójának vonatkozó részét.
•   Ráadásul Budapest főváros az 1990-es évek elején a BKV tulajdonba vételével felvállalta a helyközi közlekedés működtetését is. Ennek értelmében a feladat ellátását köteles elvégezni, amelyhez állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult.
•   Álláspontunk szerint az agglomerációs települések tervezett bevonását ezért sem tartjuk jogszerűnek, ráadásul a BKV gazdasági körülményeibe nincs beleszólásunk, nincs irányítási jogkörünk.
•   Ugyanakkor a helyi közlekedés biztosítása számunkra kötelező önkormányzati feladat, függetlenül attól, hogy a teljesítéséhez rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel és anyagi forrásokkal. A településeken belüli, azaz a helyközi közlekedés szervezése illetve támogatása átlagosan településenként az iparűzési adó 5-15%-át is meghaladja. Ráadásul az utóbbi években a sűrített VOLÁN helyközi járatok erősen lecsökkentették a HÉV utazó közönségét. A helyi közlekedést sok esetben budapesti lakosok veszik igénybe, akik adott településen dolgoznak, laknak, adott esetben nyaralnak.

Fentiek ismeretében egyetlen agglomerációs önkormányzattól sem várható el, illetve követelhető ki, hogy egy nem kötelező feladat finanszírozásában részt vegyen.

Forrás: MP - MTI - Budapest.hu