Tárgyalni fognak az eladósodott önkormányzatokról
Precedenst teremtene, amennyiben az Erste Bank teljesítené Hódmezővásárhely kérését
Heteken belül megkezdik az egyeztetést az önkormányzatok, a kormány és a bankok képviselői arról, hogy miként segítsenek az adósságtehertől szenvedő önkormányzatoknak - jelentette ki február 10-i sajtótájékoztatóján Lázár János frakcióvezető a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. A lakossági devizaadósok esetében alkalmazott végtörlesztés lehetőségét viszont kizárta a kormányfő az önkormányzatok esetében.
A kormány tervei szerint hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a bankokkal és a helyi önkormányzatokkal annak érdekében, hogy hogyan lehet segíteni az 1300 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzati szektornak - írja a hírügynökség a Fidesz frakcióvezetőjének szavaira hivatkozva.
Lázár János a kihelyezett egri frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón a Reuters szerint arról is beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kizárta a végtörlesztéshez hasonló lehetőséget az önkormányzati adósság esetében.
Azt is hozzátette Lázár János, hogy a háromnapos kihelyezett frakcióülésen több eladósodott város polgármestere védelmet kért a kormánytól a bankokkal szemben, miután a bankok egy csoportja, elmondása szerint főként osztrák pénzintézetek, lehetetlen feltételekkel állt elő az elmúlt hetekben.
Az önkormányzatok adósságáról szólva az MTI tudósítása szerint azt közölte: a kormánynak, az önkormányzatoknak és a bankoknak közösen kell megállapodásra jutniuk. Rossz hír lenne a bankrendszernek, ha a kabinet elzárkózna az együttműködéstől - jelezte.
Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került a Lázár János vezette Hódmezővásárhely eladósodása. A megyei jogú város 2006 szeptemberében kötvénykibocsátásról döntött, 694 darab 100 000 svájci frank névértékű „Hódmezővásárhely I. Kötvény" került kibocsátásra. A kötvény kibocsátásával az önkormányzat azt vállalta, hogy a kötvény ellenében fizet a kötvény mindenkori jogosultjának, vagyis a kötvényt lejegyző Erste Banknak.
Lázár János a banknak decemberben küldött levelében azt kérte a pénzintézettől, hogy a svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség egy részét vállalja át. Vagyis az önkormányzat ezzel nem tenne eleget teljes mértékben kötelezettségének, adóssága egy részének elengedését kérte a banktól, ami lényegében a csőd bekövetkezését jelentené.
Az önkormányzati szektort 2006-ban érte el a forráskivonás újabb hulláma, így egyre nehezebb helyzetbe kerültek a települések. Az önkormányzatok erre úgy reagáltak, hogy idegen forrást vontak be, jellemzően devizában denominált kötvénykibocsátások mellett döntöttek. Az önkormányzatok számára ez azért is volt vonzó forrásbevonási lehetőség, mert a törlesztésre türelmi időt adtak a bankok, így több évre elhalaszthatták a helyhatóságok a problémák tényleges kezelését. A jellemzően 3-5 évre adott türelmi időszakok 2010 végétől fogva kezdtek lejárni, így a problémák egyre inkább a felszínre fognak törni az eladósodott önkormányzatoknál.
Az önkormányzati szektor eladósodottságának mértékét tekintve nem meglepő, hogy az Erste Bank nem enged a hódmezővásárhelyi önkormányzat követelésének. Amennyiben ugyanis teljesítené a város kérését, az veszélyes precedenst jelentene, hiszen a többi önkormányzat is élni szeretne a lehetőséggel. Az önkormányzati szektor (az MNB harmadik negyedéves pénzügyi számlák adatai szerint) 1300 milliárd forintot meghaladó adósságállománnyal rendelkezik (ebből mintegy 650 milliárd forint kötvényadósság) és a teljes adósság 64 százaléka devizában denominált.
Ha a bankok egy, a végtörlesztéshez hasonló veszteséget kellene, hogy lenyeljenek az önkormányzatok esetében, akkor könnyen elképzelhető, hogy ennek mérete valahol 150-200 milliárd forint körül lesz, ami egy újabb bankadóval érne fel a pénzügyi szektor számára.
Forrás: Reuters - MTI - Portfolio.hu