A budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldására irányuló egyeztetések keretében Budapest számos javaslatot készített elő, melynek részeként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a sokszor irreális megoldási elképzelések elemzését, azok következményeinek bemutatását is elvégezte. Ezek közé tartozott a nemrégiben nyilvánosságra került városi útdíj koncepció is, ami a - a BKK közleménye szerint - nem alkalmas a fennálló problémák megoldására.

A budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldására irányuló egyeztetések keretében Budapest számos javaslatot készített elő, ennek részeként pedig a Főváros és BKK által támogatott elképzelések mellett sokszor irreális, mások által megoldásként láttatni kívánt, akként bemutatott opciók elemzését, következményeinek bemutatását is elvégeztük. A munka célja az, hogy a kormányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjunk a súlyos finanszírozási válságra, mely a korábbi években felvett BKV-hitelek törlesztési kényszeréből és a folyó finanszírozás megoldatlanságából ered. Erre a nyilvánosságra került városi útdíj koncepciója nem alkalmas - áll a Budapesti Közlekedési Központ közleményében.
 
A fővárosi közösségi közlekedésének fenntartása érdekében a központi költségvetésben szereplő, jelenleg zárolt 32 milliárd forinton felül további mintegy 21 milliárd forint biztosítása szükséges. A Fővárosi Önkormányzat részéről legutóbb 2012 januárjában készült javaslatcsomag, nyolc egymásra épülő, részben pedig egymást helyettesítő, alternatív javaslattal. A BKK feladata ezen anyag kidolgozásánál az volt, hogy minden felvetett opció, ötlet, lehetőség, javaslat szakmai kidolgozását, elemzését elvégezzük. Így került sor a tárgyalódelegáció egyik tagja által felvetett javaslat, az azonnal bevezethető, a város teljes területére szóló, nem behajtás függő díjazásra épülő matricás útdíj részletes elemzésére is. A BKK szerepe ebben az volt, hogy a hatásokat illetékes szakmai közlekedésirányító szervezetként bemutassa.
 
A BKK az elkészült elemzésében - melyet a Fővárosi Önkormányzat a Kormány felé is továbbított - azt írta, hogy az útdíj bevezetésének jelentős kockázatai vannak, például a következők:

- aránytalanul terheli a külső kerületek között rövid utat megtevő autóst a belvárosba tartó, az utakat és a környezetet jobban terhelő ingázókhoz képest, a dugódíjjal ellentétben ilyen differenciálásra alkalmatlan,
- nagyon kérdéses akár még az igen alacsony, százalékos fizetési hajlandóság elérhetősége is, mivel a fizetés lényegében ellenőrizhetetlen, az élőerős ellenőrzéssel és aktív rendőrségi jelenléttel is csak a budapesti forgalom elenyésző része ellenőrizhető, az elavult módszerekkel történő, matricás bevezetés kockázatai jelentősek
- jelentős felháborodást válthat ki a közvélemény részéről párhuzamos tömegközlekedés-fejlesztés és egyéb intézkedések nélkül,
- lejárathatja az egy adott belső zónába való behajtásra épülő, kamerarendszerekkel és elektronikus fizetési rendszerrel támogatott dugódíj koncepcióját és annak későbbi bevezetését ellehetetlenítheti politikailag és természetesen szakmailag.
 
A fentiekből látható: a BKK szerepe nem a javaslattétel, hanem a hatáselemzés volt az útdíj kapcsán és ennek nyomán a szükséges technológiai háttér (kamerarendszer, elektronikus fizetési rendszer) nélkül, ilyen típusú, az úthasználattól független díjrendszer mellett a megvalósítást nem javasoltuk és egy elkapkodott útdíjat szakmailag nem is támogatunk. A 4-es metró uniós támogatása kapcsán a belvárosi behajtási díj bevezetése az EU által előírt feltétel, azonban ezt csak kellő körültekintéssel és technológiai felkészültséggel szabad bevezetni, az európai példákhoz hasonlóan, egy meghatározott belvárosi zónába való behajtásra épülő díjrendszerrel - írja közleményében a Budapesti Közlekedési Központ.