A beérkezett javaslatok több mint a fele arra irányul, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, harmaduk eltérő járási székhely kialakítására. Az észrevételek két százaléka ágazati jogszabályok módosítását kívánja, szintén két százaléka a járások szervezetére tesz javaslatot. A települések által megküldött vélemények feldolgozását szakmai egyeztetés követi a kormánymegbízottak bevonásával. Ennek eredményeként egyes települések akár más járásba kerülhetnek, hiszen a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag a minisztérium szakmai tervezete, és nem jogszabályi előírás. 

A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. 

A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak és a létező ügyintézési helyszínek megőrzése. Ez azt is jelenti, hogy a meglévő okmányirodák bázisán Kormányablakokat alakítanak ki, amelyek a járási hivatal részét fogják képezni, és a hivatali ügyintézés alapvető színterei lesznek olyan településeken is, amelyek nem lesznek járási székhelyek. 

A KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért felelős Államtitkárság várhatóan február 10-éig dolgozza fel beérkezett javaslatokat. A tervek szerint még februárban az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány - olvasható a kormányzati portálon.