A prostitúcióról évekkel ezelőtt törvény született, vagyis a szexuális szolgáltatások áruba bocsátása legális Magyarországon. A prostituáltak mégsem végezhetik munkájukat törvényes keretek között, hiába várnak türelmesen a számukra kijelölt helyekre. Nem csoda, ha éveket ülnek a bírságok miatt, és a vállalkozói igazolványt sem váltják ki. Ez a fajta munkavégzés is munkajogi törvények által szabályozott. A dekriminalizáció támogatja a szakmával kapcsolatos egészségügyi, biztonsági rendelkezések kialakítását és betartását.

A törvények meghatározhatják az üzletkötés helyszíneit, biztonsági előírásokat, adófizetési kötelezettségeket, és szigorú büntetéseket írhatnak elő azon szexipari vállalkozások és vállalkozók számára, akik a jogi keretrendszeren kívül működnek. Miért lehet az mégis, hogy a legalitás ellenére súlyos százmilliókba kerül az, hogy a türelmi zónák hiánya miatt a szexmunkások nem élhetnek törvényadta jogaikkal. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete Számításokkal bizonyítja, hogy mennyibe kerül az államnak az, hogy nincs türelmi zóna.

Egy vidéki nagyváros jegyzője, aki nem kívánt nyilatkozni a témában interjún kívül elmondta, nincs miről beszélni, mert 11 éve nem téma a türelmi zóna a városban. A jegyző szerint a problémát a rendőrség kezeli. Mivel számukra plusz költséget nem jelentenek a prostituáltak, és állítása szerint tömegesen nem is fordulnak elő a városban a prostituáltak, nem érti, miért kellene foglalkozni a témával. Ez egy kényes téma a jegyző szerint, és a lakosság részéről felháborodást keltene, amennyiben szóba kerülne.

Arra vonatkozóan az önkormányzat nem kíván számításokat végezni, hogy mekkora bevételt jelentene a városnak, ha kijelölné a türelmi zónát. Az 1999-ben a szervetett bűnözésről hozott 75-ös tv. 8. paragrafusának első bekezdése szerint csak ott kell az 50 ezres lélekszámú városoknak türelmi zónát kijelölni, ahol a prostitúció jelenléte tömeges. A szexmunkások az évek óta húzódó megoldatlan problémák miatt, külföldre indulnak, ahol várakozásaik szerint engedélyezett helyeken, jobb körülmények között, legálisan, adófizetőként szeretnék űzni a legősibb foglalkozást.

Forrás: Gazdasági Rádió - OrientPress Hírügynökség