Az önkormányzatok az elmúlt évek megszorításai miatt egyre inkább rákényszerülnek, hogy kihasználják eddig parlagon heverő adóbevétel-lehetőségeiket. A települések eddig kihasználatlan lehetőségként tekintettek a kommunális adóra, amely lényegében egyszerű ingatlanadóként működik. A fővárosban még kisebbségben vannak azok a kerületek, ahol ezt az adót kivetik az ingatlanokra, de egyre nő a számuk, s ha kell, nem restek emelni.

A legnagyobb bevételi forrás természetesen a gépjárműadó - amely ma már egyértelműen vagyonadóként funkcionál, hisz a bevételek felhasználása nem kötött. Anno, a bevezetéskor a gépjárműadót egyfajta útfenntartási járulékként adták el - de ez az ideológia napjainkra teljesen kiüresedett. Hasonló a helyzet az ingatlanadókkal: elvileg nincs ingatlanadó Magyarországon ennek ellenére kerületek túlnyomó többsége szed telek- és építményadót.

A magánszemélyek eddig - általában - megúszták lakásaik adóztatását, ugyanis az erre szolgáló, a magánszemélyek kommunális adójának hívott ingatlanadóval eddig visszafogottan éltek a települések. A korábbi szocialista kormányok értékalapú ingatlanadót próbálták bevezetni előbb a luxusadó, majd az egységes ingatlanadó formájában, ám mind a kettő elvérzett az alkotmányosság próbáján. Ugyanakkor létezik a helyi adózásban a magánszemélyek kommunális adója - amely a lakás értétől függetlenül, néha területnagyság szerint differenciálva - évi 12-25 ezer forintos taksát vett ki a lakosokra. A 23 fővárosi kerületből alig öt élt ezen adóval, amihez egy kerület biztosan, egy pedig potenciálisan csatlakozhat - legalábbis ez derül ki a fővárosi kerületek honlapjain végzett gyors kutakodásból.

A nyolcadik kerület egyelőre csak addig jutott el, hogy fönntartja az adókivetés jogát, a XIV. kerületben, vagyis Zuglóban már az idén bevezetik ezt az adót. Ami érthető, hisz az évi 12-25 ezer forintos adót a lakástulajdonosok többsége - ha nem is boldogan - ki tudja fizetni. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok kedvezményét is figyelembe véve Zugló 60 ezres ingatlanával számol ez akár évi egymilliárd forint plusz bevételt jelenthet az önkormányzatnak, amiért már érdemes lehajolni és vállalni a polgárok morgolódását. Bár konkrét tervek nem ismertek, várhatóan a jövőben egyre több fővárosi önkormányzat él ezért ezen adóval.

Ma általában a „gazdagabbnak" számító kerületekben kell kommunális adót leróni, ám ez csak durva hüvelykujj-szabály, hisz például sem az I. kerületben, sem belváros V. kerületében nem kell fizetni. A Belváros esetében érthető a kommunális adó mellőzése, hisz a helyi iparűzési adókból és idegenforgalmi adókból az önkormányzat tisztes bevételre tesz szert. Ráadásul általában az önkormányzatok a kommunális adóból a nyugdíjasoknak részleges vagy teljes kedvezményt adnak - ez egy másik magyarázat lehet arra, hogy az amúgy elöregedett Belvárosban miért nem létezik az az adóforma.

A kommunális adó két jobb parti kerületben, Óbudán (III. kerület) és Budafokon (XXII. kerület) a legmagasabb: mind a két helyen alapterülettől függetlenül lakásonként 25 628 forintot kell évente befizetni. A második kerületben differenciáltabb az adó mértéke, hisz az a területnagyságtól függetlenül évi 9000-17245 forintos taksát jelent, vagyis még az idei emelés után is az a helyzet, hogy a legnagyobb rózsadombi villa után is kevesebbet kérnek, mint egy óbudai panellakás után. A Hegyvidéken, vagyis a XII. kerületben az adó mértéke 13 900-25 500 forint között szóródik. A fővárosban még egy helyen, Újpesten, vagyis a IV. kerületben szednek kommunális adót, itt területnagyságtól függetlenül évi 17 728 forintot kell fizetni.

Forrás: Napi Gazdaság