Nem volna szerencsés az oroszlán bajszát rángatni
A MÖSZ és a TÖOSZ elnöke sem tartja szerencsésnek Lázár János ötletét az árfolyamveszteség megosztásáról
Alig mernek jósolni a téma szakértői, milyen következményekkel járhat, ha a bankok kénytelenek lesznek átvállalni az önkormányzatok devizahiteleken elszenvedett veszteségeinek jelentős részét. Abban teljes az egyetértés, hogy veszélyes folyamatot indíthat el, ha Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester saját városára vonatkozó ötletéből precedenst teremtenek. Eközben abban sincs vita, hogy az önkormányzatok hitelproblémáit valahogyan kezelni kell.
„Nem szerencsés"
Lázár János lépése - mondta a Világgazdaságnak
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A gödöllői polgármester szerint vagy mindenkinek meg kellene adni a kedvezményt, vagy senkinek. Gémesi György úgy véli, a kormány tárgyalhatna a bankokkal, nem a polgármesterek egyéni ötletei alapján kellene bejelentéseket tenni ilyen nagy horderejű ügyekben. A MÖSZ elnöke az elképzelést azért is veszélyesnek tartja, mert mint fogalmazott: „Mi is ezektől a bankoktól kapjuk a hiteleket. Az önkormányzatoknak is érdeke, hogy jó legyen a kapcsolatuk a bankokkal."
Szinte szóról szóra Gémesi György szavait használta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fideszes elnöke, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: „Nem szerencsés az oroszlán bajszát rángatni." Schmidt szerint a hódmezővásárhelyi ügy két félre tartozik csak. „A településeknek keresgélnivalója a kamatfeláron, a kezelési költségen, valamint az egyéb díjakon lenne és nem az árfolyamon. Vagyis a másik fél beleegyezése nélkül módosított költségeken" - tette hozzá.
Az önkormányzati szövetségek és a bankszövetség még decemberben megállapodást kötöttek arról, hogy ha egy településen probléma adódik a devizahitelek törlesztése miatt, arról a legkedvezőbb megoldásokat keresik kétoldalú tárgyalásokon. Úgy tudjuk, néhány tárgyalást azóta már folytattak is, ám csak kisebb települések pénzügyei kapcsán. A bankokkal folytatott tárgyalások eredménye mindenesetre ellentmond mindannak, ami most történik. A bankszövetség ígéretet kapott arra a kormánytól, hogy konzultálni fognak velük, ha a már meglévő devizahitel-állomány ügyében bármilyen döntés kerülne az Országgyűlés elé.
Kérdéses az is, milyen hatásai lennének egy ilyen lépésnek az IMF-tárgyalásokra. A bankszövetség, ahogy Hódmezővásárhely önkormányzatának bankja, az Erste sem kommentálta egyelőre a bejelentést. Több települési forrásunk a két önkormányzati szövetség elnökénél sarkosabban fogalmazott: szerintük rövidtávon, tűzoltásra megfelelő lehetne a javaslat, ám beláthatatlan következményekkel járna, ha a bankoktól is jönne válaszreakció. Azt ettől függetlenül a legtöbb helyen elismerték, hogy saját településük is élne a lehetőséggel.
Az Állami Számvevőszék friss adatai sem biztatóak az önkormányzatok eladósodottságáról. Az ÁSZ- jelentés Hódmezővásárhely mellett több más várost, így Pécset vagy Kaposvárt is figyelmeztette: veszélyesen megnőtt a devizahitel-állományuk az elmúlt években. Nem jobb a helyzet Sopronban, Dunaújvárosban vagy épp Nyíregyházán sem, ezeknek a városoknak az ÁSZ szerint különösen gyors intézkedéseket kellene bevezetniük, hogy vissza tudják szerezni a stabilitást.
Égető problémává vált az önkormányzatok devizahiteleinek ügye
Az önkormányzatok problémája nem véletlen kerül a figyelem középpontjába, sok helyen égető kezd lenni a devizahitelek ügye. A települések hitelállománya 2011-ben az 1800 milliárd forintot is meghaladta, ennek jelentős részét devizában vették fel. Az önkormányzati kötvénykibocsátások nagy része 2007-2008 körül történt, amikor jóval olcsóbbak voltak az árfolyamok, a svájci frank például 140 forint körül járt. Ráadásul a legtöbb hitelt úgy vették fel, hogy a kamatokat csak néhány év után kell elkezdeni törleszteni - a legtöbb határidő épp 2011-ben vagy 2012-ben jár le. Különösen érdekes a Lázár János vezette Hódmezővásárhely helyzete: a város egy főre jutó adóssága a legnagyobb az országban a megyei jogú városok listáján, mintegy 420 ezer forint lakosonként.
Forrás: Világgazdaság