2007. 06. 26.

Módosította az Országgyűlés a szükséges törvényeket, így megszületett a döntés a rendőrség és a határőrség összevonásáról. A rendőrségi törvény módosításának elfogadásával a gumilövedék használatát is megtiltotta a parlament, valamint döntés született a az osztrák szemétégető elleni fellépésről és az építőiparban a körbetartozás mértékének csökkentéséről.

A kormány még áprilisban döntött úgy, hogy 2008. január 1-től megszűnik az önálló Határőrség, és a következő évtől a rendőrség határrendészeti ága látja el feladatait.

Szintén a hétfőn elfogadott módosításban szerepel, hogy a jövőben a rendőrök tömegoszlatásánál nem használhatnak gumilövedéket, továbbra is engedélyezett ugyanakkor a vízágyú, a pirotechnikai eszközök, az ingerlőgáz, az elfogóháló és a lovas oszlatás.

Az Országgyűlés ezen kívül döntött a Független Rendészeti Panasztestület felállításáról is. A testületnél a jövőben bárki panaszt tehet, aki ellen jogsértést követett el a rendőrség bármely tagja. A panaszt a jogsértést követő nyolc napon belül kell beadni. A testület a beadványt 90 napon belül bírálja el, ezt követően pedig az országos rendőrfőkapitány 15 napon belül dönt a testület állásfoglalásáról, ez ellen a bíróságon lehet fellebbezni.

Jelzálogjog az építési vállalkozóknak

A jövőben jelzálogjogot kapnak az építő vállalkozók arra az ingatlanra, amelyen éppen dolgoznak - erről szóló törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés hétfőn. A javaslat célja, hogy csökkentse az építőiparban a körbetartozás mértékét.

A változtatás lényege, hogy a díjkövetelésük mértékéig jelzálogjogot kapnak az építési vállalkozók a megrendelő tulajdonát képező ingatlanra. A változtatást az indokolja, hogy csökkenjen a megrendelők által ki nem fizetett szerződések száma, és így a körbetartozás mértéke.

A módosított törvény ezen kívül szigorítja a közbeszerzési pályázatok kiírásának feltételeit is a jobb számon kérhetőség érdekében, valamint a jövőben csak akkor nyújthat be egy adós csődeljárást, ha a korábbi csődeljárásával kapcsolatos összes igényt már kifizette. Ezzel megszűnhet az a gyakorlat, hogy egyes vállalkozók csődeljárás esetén más néven újabb céget alakítanak és dolgoznak tovább.

Lépés a heiligenkreutzi hulladékégető ellen

Az Országgyűlés elfogadta azt az ellenzék által kezdeményezett határozatot is, amely felhívja a kormányt: kezdeményezzen tárgyalásokat Ausztriával, hogy a heiligenkreutzi hulladékégetőt ne a magyar határ közelében építsék meg.

A határozat ezen kívül felkéri a kormányt, hogy kezdeményezze a nemzetközi szerződésekben és az uniós jogszabályokban a vonatkozó környezetvédelmi szabályok szigorítását, valamint az országos, regionális és helyi társadalmi szervezeteket, hogy tegyenek meg mindent Szentgotthárd és térsége, valamint a Rába környezetének megóvása érdekében.

A Szerencsejáték Zrt. marad az államé

100 százalékos állami tulajdonban marad a Szerencsejáték Zrt., ugyanakkor a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Posta Zrt. (MP) egynegyedét privatizálni lehet.

A törvény értelmében 2008. januárjában alakulhat meg az új vagyonkezelő szerv a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek tulajdonosi irányítását a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács látja el. A hétfős tanács tagjait a miniszterek bízzák meg: három tagot a pénzügyminiszter, két tagot a gazdasági miniszter és egy képviselőt az agrártárca, míg az elnököt a kormányfő jelöli.

A törvényjavaslat vitájának kezdetén a kormány kivette volna a tartós állami tulajdonú vállalatok köréből a Szerencsejáték Zrt.-t, azonban a kormánypártok megszavazták az ezzel ellentétes ellenzéki módosító javaslatot. Ugyanígy kormánypárti szavazatoknak köszönhetően maradnak 100 százalékos állami tulajdonban a tiszalöki és a kiskörei vízerőművek is.

2009-től megnyílik az áram-piac

Elfogadta a parlament az új villamosenergia-törvényt, így 2008-tól szabadáras lesz a lakossági áramszolgáltatás, 2009-től pedig megnyílik az áram-piac.

A törvény szerint 2008. januárjától megindulhat a korlátozott verseny az áramszolgáltatók között. A jelenlegi áramszolgáltatók a mostani ellátási területükön továbbra is kötelesek mindenkinek villamos energiát szolgáltatni, de már jövő januárban megjelenhetnek a konkurens szolgáltatók piacain is.
Ezen felül 2009-től kibővül a rendszer, ugyanis bármely kereskedő - a jelenlegi áramszolgáltatókon kívül is - az ország egész területén nyújthat szolgáltatást.

A törvény azt is rögzíti, hogy nem lehet az áramszolgáltatásból kikapcsolni a nem fizető védett - fogyatékkal élők - lakossági fogyasztót. Ezen ügyfelek esetében egyet tehet a szolgáltató: előre fizető mérőórát szerel fel saját költségén.

A jogszabály szerint az árváltozásokat 45 nappal korábban be kell jelentenie az energiahivatalnak, amely ellenőrzi annak indokoltságát. Ezt követően helyi és országos napilapokban közzé kell tenni az új fogyasztói árakat. A fogyasztókat segíti az a szabály is, hogy a szolgáltatóknak a szolgáltatási területükön minden kistérségben legalább egy ügyfélszolgálati irodát kell üzemeltetniük és mindegyiket kötelesek a hét legalább egy napján este nyolc óráig nyitva tartani.
(FH, Lánchíd Rádió,HírTv)