A Magyar Országgyűlés 259 igen, 97 ellenszavazattal (kormánypárti képviselők támogatásával) december 19-én elfogadta A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, ami alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.  A szavazást megelőzően zárószavazás előtti módosító javaslatokról is döntött a Parlament. Ezek egy része nyelvhelyességi okból, valamint a hatályos törvényekkel való összhang megalkotása miatt vált szükségessé. 

Zárószavazás előtti módosító indítvánnyal árnyalattal változott az előterjesztés: eszerint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása mellett - feltéve, hogy az érintett települések képviselő-testületeinek mindegyike minősített többséggel támogatja - el lehet térni a 2000 fős létszámtól. Ennek további feltétele, hogy vagy nemzetiségi önkormányzattal rendelkező települések összlakosságszáma érje el az 1500 főt, vagy a közös hivatalt létrehozni kívánó települések száma legalább öt legyen. E rendelkezésben foglaltakat annak 2013. január 1-i hatálybalépését követő 60 napon belül kell megvalósítani.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás.

A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.

A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat-, és a hatáskör elkerül a jelenlegi „szintről", így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik.

A törvény „megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például -meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is.

A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.

Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.

Az Országgyűlés kérte a javaslat sürgős kihirdetését, így a törvény szövege meghatározott kivételektől eltekintve - amennyiben a köztársasági elnök aláírja azt -   2012. január 1-jével hatályba léphet.

Forrás: MTI -MP

Az elfogadott két módosító indítvány itt megtalálható:

http://www.parlament.hu/irom39/04864/04864-0719.pdf

http://www.parlament.hu/irom39/04864/04864-0721.pdf

Az eredeti javaslat itt olvasható:

http://www.parlament.hu/irom39/04864/04864-0718.pdf