A Magyar Országgyűlés számos törvényjavaslat kapcsán hozott döntést december 12-i ülésnapján, köztük két, az önkormányzatok jövőbeni lehetőségeit nagyban meghatározó javaslathoz benyújtott módosítókról is. Mint ismeretes, a helyi önkormányzatokról szóló előterjesztéshez közel 700, míg a nemzeti köznevelésről szóló előterjesztéshez több mint 300 módosító javaslat érkezett.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett videokonferencián, valamint a megyei konzultációk során a településvezetők két tervezett rendelkezést illettek a legnagyobb kritikával: az alap- és középfokú oktatási intézmények kötelező államosítását, valamint a kistelepülési hivataloknak a település lélekszámához kötött megszüntetését.

Az alap és középfokú oktatási intézmények államosítása kapcsán a MÖSZ által szervezett konferenciákon és konzultációkon megjelent több mint 1100 polgármester szinte teljes mértékben egyetértett azzal, hogy az alap-és középfokú intézmények a feladatellátás hatékonysága és biztonsága érdekében települési fenntartásban szükséges, hogy maradjanak. A korábban előterjesztett javaslat még lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak, hogy a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú önkormányzatok köznevelési szerződés útján fenntartóvá váljanak.

Egy, a Magyar Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága által előterjesztett és elfogadott indítványnak köszönhetően viszont települési önkormányzat csupán óvoda esetében lehet fenntartó, alap-és középfokú intézmény esetében nem (szemben az állammal, nemzetiségi önkormányzattal, egyházi jogi személlyel, más szervezettel vagy személlyel).A települési önkormányzatok az intézmények fenntartását nem, csupán működtetését vehetik át az államtól a jövőben. (A javaslatot kizárólag kormánypárti képviselők támogatták).

A kistelepülési hivatalok megmaradása érdekében több kormánypárti képviselő is nyújtott be javaslatot. Az előterjesztések között volt, amelyik a hivatal megmaradását a településen élő 1500 főben, volt, amely 1000 főben határozta volna meg, ugyanakkor olyan javaslat is benyújtásra került, amely továbbra is megteremtette volna a lehetőséget önálló hivatalok fenntartására. Az Országgyűlés ezen előterjesztések közül egyet sem fogadott el, így várhatóan a zárószavazás elé terjesztett javaslatban a 2000 főben megállapított, települési területi-földrajzi elhelyezkedésre, lehetőségekre, hagyományokra, egyéb szempontokra tekintettel nem lévő „bűvös" szám kerül.

További főbb érdemi módosító javaslatok, amelyet támogatott az Országgyűlés:

• Az ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), valamint a hulladékgazdálkodás és távhőszolgáltatás is települési önkormányzati feladattá válik.
• A helyi önkormányzatok képviselő-testületei által létrehozott hivatalok továbbra is polgármesteri hivatal elnevezéssel működnek.
• A törvényből kikerül az a tervezett rendelkezés, miszerint szavazategyenlőség esetén a polgármester igen szavazatával a javaslatot elfogadottnak kellene tekinteni.
• A hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációjának biztosítása helyi önkormányzati feladattá válik.
• A költségvetési, zárszámadási, valamint a helyi adókról szóló rendelet elfogadásához továbbra is minősített többség szükséges.
• A rendelkezések közül kikerül, hogy a kormányhivatal az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatával egyidejűleg felfüggesztheti a határozat végrehajtását, a módosító javaslat erre a bíróságot határozza fel (amennyiben a határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével, vagy elháríthatatlan kárral járna).
• A fővárosi önkormányzatot települési és területi önkormányzatként is definiálja.
• A vagyonkezelés, valamint a vagyonnal való rendelkezés tárgyában a 2012. január 1-jén hatályba lépő nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozásaira tesz utalást.
• A javaslat pontosítja, mely esetekben nem szükséges a kormány előzetes engedélye az adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz (többek között az éven belüli hitel, valamint Európai Uniós pályázatok önrészének biztosítása esetén).
• A polgármesterek illetménye kapcsán is tartalmaz rendelkezéseket: ennek mértékét a helyettes államtitkár illetménye és a település lakosságszámától függő szorzószám szorzataként állapítja meg.

Az Országgyűlés a december 19-én kezdődő ülésén tartja mind a nemzeti köznevelésről szóló, mind a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat zárószavazását. A zárószavazásra készített egységes javaslatok - azok megjelenését követően - honlapunkon is olvashatók lesznek.

MP