Csővezetékes szállítás, a törzshálózati vasútpályákon történő személyszállítás és árufuvarozás, vagy éppen a közterek alatti mélygarázsok építése és működtetése - néhány dolog, amelyek a nemzeti vagyonról szóló, a parlamentnek beterjesztett törvény tervezetének értelmében az állam vagy az önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik majd.

Ezek a tevékenységek a jövőben koncessziókötelesek lesznek, csak koncesszió formájában, külön törvényben szabályozva engedheti át az állam időlegesen a jogot mindezekre. Ugyanide tartozik még a nemzetközi kereskedelmi repterek működtetése, a bányászati kitermelés vagy a menetrendszerinti tömegközlekedés is. Néhány kivételt is említ a törvény, nevesíti például, hogy a Szent Korona, a vasúti törzspálya és a Föld kincsei nem adhatók koncesszióba, és speciális szabályokat említ egyebek mellett a szerencsejáték szervezésére, a vízközművekre és a halászatra.

A Parlament honlapján olvasható sarkalatos jogszabálytervezetet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter terjesztette be, a dokumentum bevezeti az átlátható hátterű cégek fogalmát, és előírja, hogy lényegében az állam és az önkormányzatok a nemzeti vagyont illetően csak magánszemélyekkel vagy ilyen átlátható cégekkel szerződhetnek, még koncesszióra is.

Átlátható cégnek minősül, aminek a tulajdonosi szerkezete megismerhető, az adóilletékessége Európában, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában van (ezek jellemzően a fejlett világ országai), illetve olyan országban, amellyel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van hazánknak. Ha a vizsgált cégben egy másiknak 25 százalékot meghaladó részesedése van, akkor annak ugyanezeknek a feltételeknek meg kell felelnie.

A javaslat szerint a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdonban lévő dolgok nem adhatók el és nem adhatók át használatba. Ezek például az utak, terek, parkok, vizek, barlangok, az állami tulajdonú kereskedelmi reptér, különböző nevesített épületek illetve a Szent Korona és az Országház.

Az egyéb vagyonelemek értékesíthetők, de csak versenyeztetéssel. Az ingyenes átadást is engedélyezné a jogszabály, de a fenntartónak vállalnia kell, hogy 15 évig megtartja és fenntartja, amit így szerzett. A törvény ez év utolsó napján lép hatályba, ha a Parlament megszavazza.

A javaslatban írtak nem érintik a hatálybalépés előtt - ahogy a jogszabály fogalmaz - jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat, de a különböző szerződések meghosszabbítása már új jogviszonynak minősül, így azokra érvényesek lesznek.

Forrás: Világgazdaság Online