Az állam közoktatásban betöltött szerepét át kell tekinteni, de ennek nem lehet az eredménye az, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat az illetékességi területükön működő közoktatási intézmények működését meghatározó döntések meghozatalában - többek között ez áll abban a közoktatás államosításáról szóló együttes állásfoglalásban, amit öt érintett érdekképviseleti szervezet vezetője írt alá egy közös konzultációt követően, december 7-én, Budapesten.

Gémesi György szerint napi politikai viták helyett nemzeti összefogásre lenne szükség

Az öt érdekképviseleti szervezet - a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), valamint a Magyar Faluszövetség - vezetője a konzultáció után sajtótájékoztatón ismertette szervezete álláspontját a Nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.

Az elmúlt 21 esztendőben a legnagyobb önkormányzati feladat a közoktatás ellátása volt - kezdte Gémesi György, a MÖSZ elnöke - ezt mindaddig tökéletesen el is látták az önkormányzatok, amíg az állami normatíva a költségek 70-80 százalékát fedezte. Most azért mutatkozik több településen is zavar a feladatellátásban, mert a normatíva legfeljebb a költségek felére elegendő. A MÖSZ elnöke azzal a Pokorni Zoltán nevével fémjelzett megoldással értene egyet, hogy amelyik önkormányzat akarja, adja át az államnak az iskola fenntartását, míg a többiek továbbra is üzemeltethessék, megfelelő finanszírozás mellett. Így gondolja ezt az a több mint ezer polgármester is, akiknek a szövetség által szervezett konferenciákon és megyei konzultációkon alkalma volt megismeri a véleményét.

A Pedagógusok Szakszervezete a Nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat megjelenése óta következetesen ellene volt a közoktatás államosításának - vette át a szót Galló Istvánné, a PSZ elnöke, aki szerint ez a központi létszámgazdálkodás bevezetését, az intézményvezetők politikai alapon való kinevezését, számos intézmény bezárását, s dolgozóinak elbocsátását vonná maga után. Galló Istvánné mindemellett nehezményezte, hogy a tervezet kialakításakor elfelejtették megkérdezni a szakma véleményét, hiányolta az átalakítás költségeivel kapcsolatos számításokat és hatástanulmányokat, továbbá kétségét fejezte ki az új köznevelési rendszer működőképességét illetően.

Mendrey László, a PDSZ elnöke dolgozott állami fenntartású iskolákban, és - mint mondta - a rendszerváltozáskor nem véletlenül kellett önkormányzati kézbe adni azokat. Az önkormányzati fenntartás biztosítja ugyanis azt az üzemeltető és a felhasználó közötti szoros kapcsolatot, amit szövetsége fennállása óta alapértéknek tekint. A PDSZ elnöke szerint a köznevelési törvénytervezetben kínált megoldás zsákutcának tűnik, ráadásul - a szükséges források bizonytalansága miatt - még arra sincs garancia, hogy a Hoffman Rózsa államtitkár asszony által legfontosabb érvként emlegetett egységesen magas színvonalú oktatást biztosítani lehet majd általa. „Tudjuk, hogy elfogadják a törvényt, de van élet a végszavazás után is, és készülünk arra, hogy olyan alternatívát kínáljunk, amelynek keretében valóban működni tud majd a köznevelési rendszer" - zárta szavait Mendrey László.

A jegyzők elkötelezettek a településeik lakói iránt, és érdekeltek abban, hogy a közfeladatok ellátása és a közszolgáltatások szervezése a lehető legjobb színvonalon működjön - vázolta Dr. Nánási Éva, a JOSZ elnöke. A jegyzői kar az elmúlt 21 évben komoly szakmai tapasztalatokat szerzett az oktatásigazgatásban és az intézményfenntartási feladatok menedzselésében, amelyek - a JOSZ elnöke szerint - jó helyen voltak az önkormányzatoknál. Mint Nánási Évától megtudtuk, a JOSZ azért csatlakozott az állásfoglalás aláíróihoz, mert a jegyzők olyan szakmai segítséget és háttértámogatást tudnak nyújtani a többi szövetség számára, ami lehetővé teheti, hogy az oktatási rendszer egészében, konszenzusos alapon, jó megoldások születhessenek.  

A Magyar Faluszövetséget képviselő Rádiné Gémes Ildikó pedagógusi és kistelepülési polgármesteri minőségében kétszeresen is érintett a törvénytervezet által. Mint elmondta, a tervezet által vázolt „hibrid megoldással" - azaz hogy a pedagógusok irányítása, ellenőrzése és bérezése állami kézbe kerül, míg az iskolaépületek világítása fűtése és takarítása önkormányzati feladat marad - a kistelepüléseket járnak majd a legrosszabbul, és számukra lehetetlenné válik intézményeik visszaszerződése is. Rádiné Gémes Ildikó reméli, hogy a törvény végső változatában nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűntetése, mert akkor a szülők alsós, sőt óvodás gyermekeiket is máshová járatnák, s a falvak elveszítenék népességmegtartó képességüket.

A sajtótájékoztató végén Gémesi György összegezte az elhangzottakat, majd újságírói kérdésre kifejtette: „egy olyan stratégiai ágazathoz, mint a közoktatás nem volna szabad úgy hozzányúlni, hogy nem készülnek előzetes hatástanulmányok, és az érintettek sem tudják még, mi lesz a következő lépés. A köznevelés ügyét nem lehet pusztán financiális vagy pártpolitikai kérdésként kezelni, a napi politikai viták helyett nemzeti összefogásra lenne szükség."

1. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtására alkalmas rendszere a helyi önkormányzatok közreműködése nélkül nem szervezhető meg.

2. Nem vitatják annak fontosságát és időszerűségét, hogy át kell tekinteni az államnak a közoktatásban betöltött szerepét.

3. Kijelentik, ennek eredménye nem lehet az, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat az illetékességi területükön működő közoktatási intézmények működését meghatározó döntések meghozatalában.

4. Hiányolják, hogy a közoktatás rendszere államosításának szükségességét, hatékonyságát semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá.

5. Felhívják a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, amelyben működik, ahonnan a gyermekeket, a tanulókat fogadja. Az iskola nevelő és oktató munka akkor lehet hatékony, ha támaszkodik a település kulturális, művészeti, sport hagyományaira, beépíti azokat a nevelési funkciói közé. Elengedhetetlen, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az óvodák, iskolák és kollégiumok, valamint az adott település gyermek- és ifjúságvédelmi, családvédelmi, szociálpolitikai rendszerével.

6. Az óvodák, iskolák és kollégiumok pedagógus közösségének legfontosabb támasza a település lakóközössége, azoknak a szülőknek a közössége, akiknek a gyermekeiről az adott nevelési-oktatási intézmény gondoskodik. A nevelő munka alapja a pedagógusok és szülők együttműködése, egymás kölcsönös segítése. Ez a kapcsolat pedig akkor lehet harmonikus és eredményes, ha a szülők részt vehetnek a döntéshozatal folyamatában, mind a fenntartói intézkedéseknél, mind az intézményi feladatok megtervezésénél és végrehajtásánál.

7. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete támogatja, hogy a közoktatás rendszere működésének felülvizsgálata és átalakítása során a gyermek mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére.

8. Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, amely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait és e mellett megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben és esetben, amely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás rendszere egyenlő esélyt biztosítson minden gyermeknek képessége, tehetsége kibontakoztatásához, függetlenül attól, hogy melyik településen él.

9. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete készek együttműködni e célok eléréséhez szükséges megoldások kidolgozásában.