A 23 megyei jogú település közül tavaly 18 verte újabb adósságokba magát, s mindössze öt - Salgótarján, Szekszárd, Tatabánya, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely - úszott szemben az árral, vagyis mérsékelte tartozását - derül ki a Magyar Progresszív Intézet (MPI) nemrég közzétett kutatási jelentéséből, amely több aspektusból is elemezte a vidéki centrumok és a fővárosi kerületek helyzetét, az érintettek által közölt adatok alapján.

A kutatás szerint kiugróan magas adósságot - 23-28 milliárd forint körüli összeggel - Szolnok, Kaposvár, Miskolc, Debrecen és Szeged görget maga előtt. Még hozzájuk képest is minősített esetnek számít azonban Európa tavalyi kulturális fővárosa: Pécsnek 37 milliárdos adósságheggyel kell a következő években megküzdenie. A megyei jogú városok közül a legfiatalabb és legszegényebb településen, Érden emelkedett a legnagyobb mértékben tavaly az önkormányzat adósságállománya: a 65 ezer lakosú „óriásfalu" egyetlen év alatt több mint ötszörösére növelte tartozásait.

Az egy főre jutó hitelállomány alapján másképp áll a helyzet: e tekintetben Budapest V. kerülete viszi a pálmát, lakosonként félmillió forintot meghaladó önkormányzati tartozással. Ugyancsak erősen kiköltekezett az utóbbi években (polgáronként 300-400 ezer forint körüli adósságba verve magát) Hódmezővásárhely, Kaposvár, Szolnok és Dunaújváros is.

A megyei jogú városok mellett a 23 fővárosi kerület hitelviszonyait is bemutató adósságlistán a legjobb helyezést Budapest XIII. kerülete érte el, ahol mindössze egyetlen doboz cigaretta árának megfelelő összegű önkormányzati hitel (654 forint) jut egy-egy polgárra. Nem „zálogosította el" a jövőt nagy összegekkel Óbuda, Újbuda, Kispest, Csepel, Kőbánya és Rákospalota sem, Soroksár pedig az egy főre jutó mintegy 180 ezer forintos adósságállományát egyetlen esztendő alatt durván 25 ezer forintra volt képes lefaragni.

A 46 vizsgált település összesített hiteltartozása az utóbbi tizenkét hónapban 386 milliárdról 450 milliárdra emelkedett. A MPI a helyhatóságok pénzügyi átláthatóságát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a legkevésbé transzparensnek a fővárosi kerületi önkormányzatok tekinthetők - pozitív kivételnek csupán a VII., a XIII. és a XX. kerület számít.

A vidéki nagyvárosok jelentős része ezzel szemben nyílt lapokkal játszik: Zalaegerszeg, Szolnok, Szeged, Kecskemét, Kaposvár, Eger, Debrecen, Békéscsaba pénzügyi viszonyait legalábbis átláthatónak találták a kutatók.

Forrás: HVG