„Az állásfoglalás kiadását követően tudomásunkra jutott, hogy az ugyancsak előkészítés alatt álló vagyontörvény e lépések között még jobban sújtja majd a kistelepüléseket és az a folyamat, amit jeleztünk, valószínű visszavonhatatlanná válik. A tervezett törvényi szabályozás ugyanis - a későbbi úgynevezett feles törvények számára is megengedően - azt rögzíti, hogy amennyiben az Ötv. által bevezetendő kötelező differenciálásra hivatkozva az adott feladatot állami szerv vagy egy másik önkormányzat látja el, úgy a tulajdon is átszáll térítésmentesen az államra, illetve egy másik önkormányzatra.

A magunk részéről a leghatározottabban tiltakozunk e tervezett szabályozás ellen. Tiltakozunk amiatt, mert ez egyértelműen a legkisebbeket érinti majd hátrányosan. Iskoláinkat, közösségi tereinket, más intézményeinket, beruházásainkat részben a volt tanácsi vagyon átvételével kaptuk meg, aztán azokat jórészt saját erőből, pályázatokból, lakossági támogatásokból tartottuk fenn, fejlesztettük, vagy hoztunk létre újat: az új szabályozás egy tollvonással elvonja tőlünk mindezt az értéket, amit teremtettünk és odarendeli egy másik önkormányzatnak. Ez az eljárás óhatatlanul ki nem békíthető feszültségeket jelent majd immár nem csak az állam és az önkormányzatok, hanem a különböző típusú és anyagi erővel rendelkező önkormányzatok között is.

Annak deklarálásával, hogy az önkormányzati tulajdon a nemzeti vagyon része, egyetértünk. Ennek következményét viszont nem tudjuk elfogadni. Ugyanis a helyi önkormányzás is a nemzeti kormányzás helyi megnyilvánulása, a helyi önkormányzatok a magyar állam, politikai rendszer szerves, megalapozó részei, saját közigazgatási területükön mind a közszolgáltatások, mind a helyi hatalomgyakorlás szempontjából a parlamenthez hasonló hatáskörökkel bírnak. Így az önkormányzásnak a parlament általi elismeréséből fakad, hogy a helyi választópolgárok közösségét megillető eme jog magában foglalja a tulajdonhoz való jogot, az azzal való, tőlük el nem vonható rendelkezés jogát. A majd 3200 önkormányzat tulajdonát így lehet értelmezni a nemzeti vagyon részének.

Nem vitatjuk ugyanakkor, hogy a feladatok és hatáskörök újratelepítésekor szükség van az adott szolgáltatást biztosító intézményekre is. Ez azonban álláspontunk szerint csak azt jelentheti, hogy a feladatellátás kötelezettségének időtartamára használatba kapja az adott állami szerv vagy egy másik önkormányzat a tulajdont és rendelkezési jogosultsága csupán a feladatellátáshoz szükséges mértékre terjed ki, s amíg ez fönnáll teljesítve a fenntartási, fejlesztési kötelezettségeit is. Semmiképpen nem jelentheti azonban, hogy az adott állami szerv vagy önkormányzat elidegenítse az adott tulajdontárgyat, vagy pl. bezárja, eladja az iskolát, vagy más intézményt. Amint viszont e kötelezettség számára bármely okból megszűnik, ez maga után kell, hogy vonja a használati jog megszűnését is. Azaz a tulajdon teljes rendelkezési jogosultsággal száll vissza az önkormányzatra.

Álláspontunk szerint egy jogállami demokratikus rendszerben nem képzelhető el olyan megoldás, hogy a helyi közösségek által létrehozott, a közösség közcéljait biztosító vagyont minden további következmények nélkül elvonják attól a közösségtől, amely azt létrehozta, magáénak tudta és tudja. Ennek figyelembevételével, elismerve még egyszer, hogy a mi tulajdonunk is a nemzeti vagyon része, kérjük a tervezett szabályozás általunk javasoltak szerinti megváltoztatását" - olvasható a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének tiltakozó állásfoglalásában.