Nagyon kevés idő maradt arra, hogy a BKV teljes összeomlását megakadályozzuk. Kérdés azonban, hogy a BKV összeomlásának és a fővárosi tömegközlekedés megbénulásának politikai hatásai megállnak-e Budapest határainál - áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt Tarlós István főpolgármester, 12 pontban összefoglalva a főváros észrevételeit a fővárosi tömegközlekedéssel és a „minden szempontból eladósodott, gyakorlatilag teljesen tönkrement óriási céggel" kapcsolatban.

A levélben Tarlós István emlékeztet arra, hogy a BKV, „a minden szempontból eladósodott, gyakorlatilag teljesen tönkrement óriási cég" soha nem tudott állami segítség nélkül létezni. A BKV olyan grandiózus probléma, amelyet nagyságrendje miatt az új városvezetés nem oldhat meg egyedül.

„2010 októbere óta átalakítottuk a működési struktúrát, megszüntettük a kártékony és szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot, az elszámoltatást mi kezdtük meg először, épp a BKV-nál, még 2009-ben" - emlékeztet a főpolgármester. Hozzátette, hogy törvénymódosítási javaslatot készítettek, pályázataikat lelkiismeretesen és idejében elkészítették, „a sírból hozták vissza" az Alstom-szerződést, megmentve ezzel 180 milliárdnyi uniós támogatást.

„Csak annak van értelme, ha az alábbi összefoglaló pontjait tárgyilagosan végiggondoljuk, és racionálisan értelmezzük" - írja a főpolgármester, 12 pontban összefoglalva a főváros észrevételeit. Ezek között szerepel, hogy a metrókocsik zöme, a HÉV szerelvények és sok villamos is elmúlt 30-45 éves. A BKV-t tavaly októberben 78 milliárd forint közvetlen banki adósságállománnyal vették át, a bankok állami garancia híján nem adnak hitelt a BKV-nak, az állam pedig nem tudja sem konszolidálni, sem mérsékelni a cég adósságállományát. A BKV-nak december végén 6,2, jövő január végén 9, 2012 áprilisában pedig 30 milliárd forint hitele jár le, további pénzügyi mozgástér nincs.

Több milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet 2005 és 2010 között fiktívnek mutatkozó szerződésekre és példátlan mértékű végkielégítésekre kifizettek, ezek a pénzek sajnos nem visszaszerezhetők. Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat - még a parkolási díjakat is - a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége. A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) nem tud hozzájárulni a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.

Tarlós István kiemelte, hogy kezdeményezéseik sora elakadt az Országgyűlésben vagy már korábban. Az állam a főváros számára sem engedélyez a közlekedésre fordítható új forrásteremtési lehetőséget. A BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával további 7 milliárd forintot takaríthatnak meg, de a főpolgármester szerint ez sem elegendő.

A fővárosi önkormányzat saját működése biztosítható, de a város már 2010-ig is kimerítette hitelképességét. A tételek nagyságrendje miatt elméletileg kizárt, hogy a BKV forráshiányát és adósságállományát a fővárosi önkormányzat egyedül kezelni tudja. „Kérjük, hogy a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához a rendkívüli sürgősségű segítséget megkaphassuk. Ennek hiányában a BKV egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik - zárul a levél.

A főpolgármester levele itt tölthető le: http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20111121-cikk-TIlevelBKV

Forrás: Budapest.hu