Átfogó középszintű vagyongazdálkodási és költségvetési vizsgálatot végzett az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melyet minden megyei önkormányzatra, megyei jogú városra és Budapest területeire is kiterjesztettek - ennek eredményeiről számoltak be november 16-án a testület képviselői. Domokos László, az ÁSZ elnöke példa nélkülinek nevezte a vállalkozást, hiszen korábban egyetlen szakmai szerv sem végzett ilyen nagy volumenű felmérést - a számvevőszék pedig abban is újító volt, hogy a gazdasági tervek mellett az önkormányzatok napi költségvetését és beruházási tartalékait is ellenőrizték.

„A részletek, helyi elemzések ismertetése helyett most országszerte 43 helyszínre szálltunk ki, beleértve a kerületeket is - és elmondható, hogy koherens elemzést tudtunk végezni" - ismertette Domokos László. A vizsgálatok során az ÁSZ négypilléres rendszert alkalmazott: értékelték az adott önkormányzat pénzügyi helyzetét, vizsgálták vagyongazdálkodását és a helyi költségvetés belső kontrollját is - ez utóbbi alapvető szempont, hiszen ilyen téren, ahol nincsen rend ott nehéz bármilyen ellenőrzést végezni. Végül, az ÁSZ saját eredményeit is felülbírálta.

Domokos László elmondása szerint azért a középszintet választották elemzésre, mert itt az itt csoportosuló szolgáltatások - a kórházi és rendelőintézeti ellátás, szociális és gyermekvédelmi rendszer, oktatás az egész országot lefedik, s ha költségvetési téren gondok adónak, az látványosan megjelenik az adott szakterületeken is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az önkormányzati alrendszer adósságainak 54 százaléka középszinten halmozódott fel, és az ágazat büdzséjének 43 százalékával is itt gazdálkodnak.

Mint az ÁSZ vizsgálata során kiderült, a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok 2007-től 2010 végéig összesen 1247 milliárdos adósságállományt halmoztak fel, elsősorban kötvénykibocsátás útján. A folyamat 2006-ben kezdődött - mutatott rá Domokos László - mikor az önkormányzatok jelentős nominális és reálértékű forráskivonást szenvedtek el, az állam minimális szinten járult hozzá feladataik ellátásához. Egy évvel később aztán elindult az Új Magyarország Fejlesztési Terv, és a települések önerő felmutatásával jelentős uniós támogatáshoz juthattak, amit beruházásokra kellett fordítaniuk.

Az önkormányzatoknak ugyanakkor nem volt elegendő pénzük az önerő felmutatásához- ezt a helyi bevételek és adók, valamint az állami hozzájárulás sem fedezte. A középszintű önkormányzatok ezért banki segítséghez folyamodtak, amit az állam és a pénzintézetek is támogattak: 2007 és 2008 között a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok 95 százaléka bocsátott ki deviza alapú kötvényeket, több mint 491 milliárd forintos értékben. A bankok kedvező feltételekkel nyújtottak támogatást, akár 15-20 éves futamidővel és 3-5 éves türelmi idővel.

Az önkormányzatok ugyanakkor csak 2010-2011 környékén kezdték el felhasználni addig letétbe helyezett forrásaikat, ami az állami költségvetés hiányára is jelentős hatással volt és van. Az előző kormány ráadásul 2009-ben túl optimistán mérte fel az önkormányzatok helyzetét, s a büdzsé tervezésekor nem vették figyelembe, hogy sok önkormányzat addig saját banki hiteleit vonta be az uniós beruházások társfinanszírozásába - a költségvetést ezért is kellett korrigálni egy évvel később. Mindez ahhoz vezetett, hogy az önkormányzatok a hiteleket saját működésük finanszírozásához és tartalékképzéshez használták fel, ezzel növelve az önkormányzati alrendszer és az államháztartás hiányát is.

A szféra jelenleg, válság idején is csak banki hiteltámogatással tudja ellátni feladatait, és a pénzintézetek már nem adnak olyan szívesen, mint 3-4 évvel ezelőtt - tette hozzá Domokos László.

A tartozások részleteit Dankó Géza, az ÁSZ összesített vizsgálatát végző szakértője ismertette: elmondása szerint a 1247 milliárdos adósságállományt 40 százalékban a megyék és a megyei jogú városok, 31 százalékban a városok termelték ki, 22 százalék tudható be a fővárosnak és 7 százalék koncentrálódik a községi és nagyközségi önkormányzatoknál. Személyenként lebontva, egy megyei lakosra 165 ezer forint, egy városira 122 ezer forintnyi adósság jut, míg a községiek 30 ezerrel tartoznának - összesített Dankó Géza.

A beszámolóból az is kiderült, hogy Békés megyét leszámítva minden megyei vagy megyei önkormányzat költségvetési és/vagy beruházási hiánnyal küszködik, a tartozások 80 százaléka pedig devizahitel-alapú. „Ahol kórház van, ott a hiány szinte garantálható, hiszen a feladatokat a forráskivonás ellenére is el kell látni" - jegyezte meg Domokos László, példaként a középszintű rendszer nehézségeire.

Az ÁSZ elnöke arra is rámutatott: új szabályozási környezetet kell létrehozni, hiszen sem az állam, sem az önkormányzatok nem adósodhatnak tovább. Az Új Magyarország keretében felvett forrásokat legkésőbb 2014-ig vissza kell fizetni, a törlesztés legnagyobb részét, 80 százalékát pedig az utolsó évre időzítették.

Forrás: OrientPress Hírügynökség