A Jobbik szerint az önkormányzatok átalakítása során falurombolás zajlik - mondta Vona Gábor november 15-én, egy, pártja több képviselőjével és kistelepülési polgármesterével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. A pártelnök úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati törvénynek három stabil alapja van, amelyek közül az elsőt „Ceausescu faluellenessége", a másodikat az IMF „pénzsóvársága és országhódító tervei", a harmadikat a kormány „tehetetlensége" adja.

A politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényjavaslatot nem lehet reformnak nevezni, mert hiányoznak az azt alátámasztó hatástanulmányok, ráadásul a jogszabály 31 későbbi ágazati törvénybe utalja a részleteket. Vona Gábor kijelentette azt is, hogy a kormány gazdaságpolitikája már a születésekkor megbukott, mert az államadósság „erőszakos és most már tényleg beteges csökkentésének oltárán" áldozza fel az ország gazdasági erejét. Hozzátette, hogy e célnak vált áldozatává az elmúlt években több ágazat és társadalmi csoport is, és most „az önkormányzatok következnek és ezen belül is a falvak".

A pártelnök-frakcióvezető elmondta azt is, hogy a múlt héten levélben kereste meg az összes érintett önkormányzati vezetőt, akiket arra kért, hogy közösen lépjenek fel a kormány elképzelései ellen. Hozzátette, hogy számos pozitív visszajelzést kapott, de egy kérdésre válaszolva egyelőre nem akarta elárulni ezek számát. Ezt azzal indokolta, hogy folyamatosan érkeznek hozzájuk az üzeneteket. Végül leszögezte, hogy pártjuk nem engedi a magyar falvak felszámolását, és azt tervezik, hogy egy országos kampányt indítanak az ügyben.

Sneider Tamás, arról beszélt, hogy a közbiztonság romlott a kistelepüléseken és a tervezet alapján sem várható, hogy javuljon a helyzet. Megjegyezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter három héttel korábban még arról beszélt egy tanácskozáson, szeretné, ha a polgárőrök, mezőőrök, halőrök komolyabb hatáskört kapnának. Hozzátette, hogy a polgárőrök szóló törvénytervezetnek viszont csak két pozitívuma van: "lesz ruhájuk (...) és hordhatnak maguknál gázsprayt".

Hegedűs Lorántné, a Jobbik önkormányzati kabinetjének vezetője hangsúlyozta, hogy a következő években, a Széll Kálmán terv során, a kormányzat több száz milliárd forintot akar kivonni az önkormányzati, illetve a közigazgatási szférából. Szavai szerint ezt a lépést a kabinet „olcsó és buta demagógiával" akarja álcázni. Felhívta a figyelmet, hogy a kétezer fősnél kisebb lélekszámú falvakban nem lesznek oktatási intézmények, ahogy megszűnik a hivatali ügyintézés is.

Apáti István, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának alelnöke azt mondta, hogy a „liberális dögvész egyre inkább pusztít" nemcsak a kultúrpolitikában vagy a külügyben, hanem az önkormányzati politikában is. A képviselő hozzátette, hogy a kormány megpróbálja visszafizetni az államadósságot és ennek során ezúttal az önkormányzati szervezetrendszer fog teljesen tönkremenni.

Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere szomorúnak nevezte, hogy az a kormányzat állt elő a tervezettel, amelyik ellenzékben tiltakozott a Gyurcsány-kabinet „faluromboló politikája" ellen. Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester azt mondta, hogy a hatósági jogkörök elvonásával „lefegyverzik", a köztisztviselői kar „szétkergetésével" pedig a „hadseregétől fosztják meg" az önkormányzatokat, amelyeknek ráadásul az önrendelkezési jogát is csorbítják.

Sinka Imre békésszentandrási polgármester úgy látta, hogy a kabinet egy felülről irányított rendszert hoz létre, amelynek eredményeként a kistelepülések lakói „negyven kilométerről mehetnek egy személytelen ügyintézőhöz". A politikus kijelentette, hogy a az önrendelkezési jogok elvonásában visszaköszön a hetvenes-nyolcvanas évek járási tanácsrendszerének gyakorlata.

Forrás: MTI