2007.  06. 07.

A kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok többségénél a meghosszabbított beadási határidő is lejár a jövő héten. Újabb kiírásokra a nyár folyamán számíthatnak a cégek, hamarosan megjelennek a kutatás-fejlesztést támogató felhívások, az év második felében pedig elérhetővé válnak az induló vagy tőkeszegény vállalkozásokat segítő támogatások.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a hazai dolgozók 65 százalékát, állítják elő a bruttó hozzáadott érték felét, adják az export közel 40 százalékát. Mindezekhez képest csak kis részük képes helytállni a nemzetközi piacon. Az okok ismertek: elavult a technológiai színvonaluk, nem jutnak finanszírozási forrásokhoz, és a humán erőforrás terén is nehézségekkel küzdenek. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében eddig megjelent, illetve a közeljövőben kiírandó pályázatok éppen e hiányosságok orvoslását célozzák.

Technológiai fejlesztésekre eddig öt pályázatot írt ki a kormány a GOP keretében. Az első hármat annak függvényében, hogy az érintett cég, 1-5, 5-50 vagy 50-500 millió forintos támogatást szeretne elnyerni. Az első, mostanra 1-10 millió forintra módosult kategóriában mintegy 1000-1500 mikro- és kisvállalkozás kaphat 6 milliárd forintot eszközbeszerzésre. A pénzhez normatív alapon juthatnak hozzá. A jelentkezések, azaz a hiánytalanul befogadott dokumentációk sorrendjét figyelembe véve osztják szét közöttük a támogatást.

Hatmilliárd forint jut nagyjából 150-200 kis- és középvállalkozásnak eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutásra. Az 5-50 millió forint közötti támogatást legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig lehet igényelni. Számukra nem jár automatikusan a pénz, elbírálják a pályázatukat. Az 50-100 millió forintos támogatásra pályázó vállalkozások számára 7,6 milliárd forintot szán a kormány. Mintegy 20-50 cég az innovációs képessége erősítéséhez; energiatakarékossági célokra; piacra jutáshoz; beszállítóvá válásához veheti igénybe az uniós pénzt, legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig.

Az első két támogatási kategóriájú pályázathoz hasonló tartalommal, 800 milliós, illetve 1,5 milliárd forintos kerettel írták ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) technológiafejlesztési pályázatait a Közép-Magyarország régióban. További két felhívás jelent meg a GOP keretében 3,9, illetve 5,1 milliárd forintos kerettel a hátrányos helyzetű kistérségekben működő és munkahelyteremtő beruházásokat tervező kis- és középvállalkozások számára. Ebben az esetben a 235 leghátrányosabb helyzetű település érdekelt, és minden olyan vállalkozás jogosult pályázni, amely a meghatározott hátrányos helyzetű területeken hajtja végre a beruházást, függetlenül bejegyzése helyétől.

Napok kérdése, és a jelenleg kis- és középvállalkozások számára elérhető, hét gazdaságfejlesztési uniós pályázatból öt bezár. Mint azt a Magyar Gazdaságfejlesztési Központnál (MAG) megtudtuk, mintegy 1300 pályázat érkezett be hozzájuk, és eddig 380 nyertest hirdettek. A legnagyobb érdeklődés az 1-10 millió forint közötti támogatások iránt volt: 1,2 milliárd forintot igényelt több mint 440 vállalkozás. Úgy tűnik, nőtt a cégek aktivitása, hiszen tavaly a hasonló kiírásokon nyertes pályázatok száma mindössze 130 volt. Egyébként éppen a legkisebbeknek szóló pályázati ablak marad nyitva november végéig, ráadásul az eredetileg 1-5 millió forint közötti támogatási összeg felső határa nemrégiben 10 millióra nőtt. A GOP keretében idén több körben is hirdetnek még pályázatot kutatás-fejlesztés, infokommunikáció, minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése témakörökben.

Az eddigi tapasztalatok tükrében számos változtatást hajtottak végre az elmúlt hetekben. Így például az 5-50, valamint az 50-500 millió forint közötti támogatást nyújtó technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére az árbevétel-vállalás euróalapú számításával. Ez elsősorban az exportáló cégeknek teszi tervezhetőbbé a támogatás igénybevételét. Az NFÜ alternatív lehetőséget biztosít a vállalt árbevétel-növekedés kiszámításához: az eddig konkrét mértéken meghatározott (8-15 százalék) helyett választható az inflációhoz kötött növekedési ütem. Újdonság, hogy az árbevétel-növekedés számításának alapjául szolgáló bázisárbevétel a pályázat beadását megelőző év lett, míg korábban a megelőző és a megvalósítás éve közül kötelezően a magasabbat kellett használni.

Enyhítették azt a korlátozást is, amely kizárja, hogy egy évben egy vállalkozás csak egy pályázatot nyerhet el egy-egy témakörön belül. Már nem köteles a kedvezményezett biztosítékot nyújtani, ha a támogatás összege nem haladja meg a 10 millió forintot, vagy nem beruházási célú, kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul. Az önkormányzatok biztosíték helyett nyilatkozattal vállalhatják a visszafizetési kötelezettséget az esetlegesen meghiúsuló vagy szabálytalan beruházásaik után. A változások visszamenőleg is érvényesek.

A kormány a második fél évben visszatérítendő támogatási formákat vezet be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára. Az EU Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programjának bevezetésével több tízezer vállalkozás érhető majd el. Az elkülönített 170 milliárd forint a következő hét évben áttételesen több mint kétezermilliárdos forrást mozgat meg, amihez a vállalkozások pénzügyi közvetítőkön keresztül juthatnak hozzá. A Jeremie a 2007-2013-as időszak első két évében három konstrukcióval indul. A mikrohitelprogram célja az, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes mikrovállalkozások forrásait bővítse. Az e célra befektethető, zömmel uniós forrás összesen 35 milliárd forint lehet hét év alatt. A mikrohitelezés tíz százalékkal csökkenthetné a csődbe jutott vállalkozások számát.

A különböző garanciaeszközök alkalmazása növeli majd a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. A célra befektethető forrás a tervek szerint hozzávetőleg 90 milliárd forintot tehet ki. A Jeremie először portfóliógaranciát nyújt a pályázati úton kiválasztott hitelintézeteknek. Ezzel úgy segíti a vállalkozások hitelhez jutását, hogy közben csökkenhet a bankok kockázatvállalása, és nőhet a hitelezési hajlandósága.

A "harmadik láb", a kockázati tőkealapok létrehozása és működtetése magán- és állami befektetők részvételével történik majd, a célra használható, jellemzően uniós forrás a tervek szerint összesen mintegy 60 milliárd forint lehet. A létrehozott alapokkal olyan, magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak majd, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30 százalékát kitevő magánforrást biztosítani tudják. Az alapok kimondottan a "magvető" és korai életszakaszokban lévő cégek tőkefinanszírozására koncentrálnak majd.
(Népszabadság - Szabó Brigitta)