A készülő önkormányzati törvényről, annak vitatott rendelkezéseiről és várható hatásairól számolt be sajtóreggeli keretében négy országos érdekszövetség vezetője november 11-én, Budapesten. Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Dr. Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) elnöke, Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és Szabó Gellért a Magyar Faluszövetség elnöke arról beszéltek, hogyan változtatja meg az új ÖTV mindennapjainkat, hogyan alakítja át a közigazgatást, az oktatást, valamint a kistelepülések lakóinak életét.

Gémesi György szerint még mindig vannak elfogadhatatlan pontok az ÖTV tervezetében

Az ÖTV tervezete a május óta tartó egyeztetések óta valamelyest „puhult”, de még mindig vannak benne elfogadhatatlan pontok – kezdte Gémesi György a tájékoztatót, majd fel is sorolta a kifogásolt rendelkezéséket. A MÖSZ elnökének legkevésbé a tervezetben tetten érhető centralizációs törekvés tetszik, mert szerinte az állam olyan feladatokat (például a közoktatást) is át akar venni az önkormányzatoktól, amelyek települési szinten hatékonyabban megoldhatók. Ez ellentétes az olyan, Európai Unióban zajló folyamatokkal, mint a többszintű kormányzás, illetve a decentralizáció.

A modernizáció szükségességével mindenki egyetért – fejtette ki –, és azzal is, hogy megszűnjön az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok egyre több feladatot, s hozzá egyre kevesebb finanszírozást kapnak, de arra ügyelni kell, hogy az állam egyenrangú partnerként kezelje az önkormányzatokat, s megmaradjon az 1990-ben létrehozott kétpólusú állami-önkormányzati rendszer. Gémesi György arról is beszámolt, hogy a MÖSZ tavasszal konzultáció-sorozatot indított, amelynek során év végéig az összes megyét bejárják majd.

Dr. Nánási Éva szerint az ország 1892 jegyzője számára most az a legnagyobb kérdés: maradhat-e jegyző 2013-tól, a kétezer főnél kisebb települések önálló hivatalainak megszüntetése, illetve a járási hivatalok felállításához kapcsolódó átszervezések után. Az előzetes becslések szerint ugyanis körülbelül minden harmadik, jelenleg működő hivatal megszűnik. Hasonló helyzetben van az önkormányzati hivatalokban dolgozó mintegy 43 ezer köztisztviselő is, hiszen többezres létszámmozgás várható, és előre láthatóan közülük is sokan kikerülnek a szakmából.

A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke úgy véli, a bürokrácia csökkentése nem azonos a személyi állomány csökkentésével, sokkal inkább a jogszabályok között kellene rendet teremteni, egyértelműbbé, világosabbá tenni azokat. Ehhez felajánlotta a jegyzők segítségét, ahogyan a közös hivatalok létrehozásához, illetve annak eldöntéséhez is, milyen ügyeket lenne célszerű a járási hivatalokhoz rendelni, s melyeket meghagyni önkormányzati hatáskörben.

Schmidt Jenő az alapfokú oktatás helyben tartása mellett érvelt, mondván, legalább addig nem kellene megkezdeni annak állami kézbe vételét, amíg a középfokú oktatás átvételének, és állami működtetésének nincsenek meg a tapasztalatai. Az elégtelen normatívák miatt az önkormányzatok évről-évre működési forráshiánnyal küzdenek – közölte a TÖOSZ elnöke, s üdvözölte a feladatfinanszírozást, ami véget vethet ennek, de csak abban az esetben, ha az a rendelkezésre álló, illetve a feladathoz szükséges források pontos ismeretében, s azok számításba vétele mellett történik. Schmidt Jenő felhívta a figyelmet a vízszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás kérdésére is, amelyek szintén tisztázásra várnak.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke elsősorban a kistelepüléseket sújtó rendelkezésekre hívta fel a figyelmet. Ezek között is külön kiemelte a kétezer főnél kisebb települések önálló polgármesteri hivatalainak megszüntetését, ami – szerinte – helytelen lépés, mivel a falvak esetében az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szervesen összetartoznak. Ezek szétválasztása olyan – mondta –, mintha az emberi szervezetben a vérkeringést és a nyirokrendszert operálná szét valaki. A falusiak számára skizoid helyzet, hogy egyes ügyekben az államhoz, míg másokban a helyi hatósághoz kell fordulniuk.   

Gémesi György zárszavában megjegyezte: bár az ÖTV tervezete nem teszi kötelezővé az önkormányzati szövetségekkel való érdekegyeztetést a kormány számára, azok továbbra is mindent megtesznek az önkormányzati érdekvédelemért. „Mi nem fogunk tüntetni, megpróbálunk az érdekegyeztetés megfelelő keretei között maradni, ha odaengednek minket a tárgyalóasztalhoz” – köszönt el az egybegyűltektől a MÖSZ elnöke.

MP