Ezen a héten várható bírósági ítélet arról, hogy Budaörs visszakaphatja-e a pénzét a magyar államtól.

Az egyik leggazdagabb magyar település kártérítést követel egy adónak látszó, de nem annak nevezett fizetési kötelezettsége miatt. A per bőven túlmutat a város által vitatott 2,1 milliárd forinton, a tét arról is szól, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott. Az állam ügyvédei szerint ilyen nem lehetséges.

Szolidaritási hozzájárulásnak nevezik

Budaörs „jogalkotással okozott kár” miatt beperelte a magyar államot. A település vezetői szerint nem elég, hogy az állam elvette az iskoláikat, de még egy csomó pénzt is fizettetnek velük, arra hivatkozva, hogy az államnak sokba kerül a közoktatás átvétele.

A kormány két szakaszban vette el az iskolákat az önkormányzatoktól. 2013-ban az oktatás megszervezését és irányítását vették el, 2017-től pedig már az épületek és a benne lévő eszközök is a KLIK-hez kerültek. Az átszervezéssel párhuzamosan az önkormányzatok már nem kapnak költségvetési támogatást oktatási feladatok után. Viszont pénzt ettől még szednek néhánytól.

2016 nyarán született az a törvény, ami bevezette a „szolidaritási hozzájárulást”. Ezt az önkormányzatoktól szedi az állam, arra hivatkozva, hogy a közoktatási feladatok átvétele miatt több pénzre van szüksége. A hozzájárulást csak azoknak a településeknek kell fizetniük, amelyek gazdagnak számítanak, vagyis évente legalább 32 ezer forint adót tudnak beszedni átlagosan minden lakójuktól. Kivéve Budapestet, mert annak nem kell fizetnie.

Idén összesen 21 milliárd forintot szeretne az állam beszedni ebből, ami az oktatásra szánt összes állami kiadásnak csak a töredéke, de a fizetésre kötelezett önkormányzatoknak súlyos terhet jelent.

Budaörs nettó befizető lett

Budaörsnek például 2,1 milliárd forintot kell ezen a címen befizetnie a magyar költségvetésnek. Ez jóval több, mint amennyit a város a feladatai elvégzésére kap az államtól, hiszen gazdag településként eleve egy jelentősen csökkentett összeg jár oda.

A hozzájárulás bevezetésével Budaörs a költségvetés nettó befizetőjévé vált. A város azt is állítja, hogy a törvény az összes bevételének 16 százalékát veszi el, ami ellehetetleníti a működését.

Abszurdnak tartják, hogy az alig 30 ezer lakosú várostól 2,1 milliárdot szednek be, míg az összes többi településre együtt 19 milliárdot róttak ki, ami azt jelenti, hogy Budaörs egyedül fizeti a teljes szolidaritási hozzájárulás 10 százalékát.

A kormánnyal sok egyéb ügyben is kritikus budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás szerint a törvény kifejezetten bünteti Budaörsöt. Szerinte több más nagy befizetőt (például Győrt) a kormány egyéb, rendkívüli pénzekkel kárpótol, például a modern városok programból.

Budaörs azt követeli a bíróságtól, hogy vagy kötelezze az államot, hogy adja vissza az eddig befizetett szolidaritási hozzájárulását, és többet ne vonják tőlük ezt, vagy pedig csak annyit kelljen befizetniük, amit 2017-ig évente a település iskoláira költöttek.

Budaörs ugyanis évente 645 millió forintot költött az iskoláira, amíg idén januárban az állam az épületeket is elvette. A város ennyit hajlandó lenne az államnak ezután is fizetni, ha tudná, hogy a pénzt a település iskoláira fordítják. Erre persze semmilyen garancia sincs, ilyen kitételek nincsenek a törvényben, a szolidaritási hozzájárulás általában szól arról, hogy oktatásra megy a beszedett pénz.

A perben eddig két tárgyalási nap volt, és június 23-án várhatóan elsőfokú ítéletet hirdet Bene Lajos bíró.

Az állam ügyvédjeinek a legfontosabb érve, hogy nem lehet polgári peres eljárással kártérítésre kötelezni az államot egy elfogadott törvény hatásai miatt, legfeljebb az alkotmánybíróság mondhatja ki egy törvényről, hogy probléma van vele.

Budaörs védői viszont azt állítják, hogy az új polgári törvénykönyv megnyitotta az utat az ilyen perek előtt.  Éppen ezért az ítéletnek elvi jelentősége is lesz, hiszen ha az ítélet a városnak kedvez, akkor egyéb intézmények, csoportok vagy akár önkormányzatok előtt is megnyílhat az út hasonló perek indítására. Talán ezért is tartotta fontosnak a bíró, hogy felhívja a védők figyelmét az alapfogalmak tisztázására. A múlt pénteki tárgyaláson például teljesen belezavarta az állam ügyvédjét abba, hogy definiálja az immunitás vagy a szuverenitás fogalmait, amelyekből megpróbálta levezetni, hogy miért nem lehet kártérítést kérni az államtól egy törvény után. 

És itt sikerült odáig eljutni, hogy a védő szerint az Alkotmánybíróság ugyan érvényteleníthet egy törvényt, de a polgári bíróság nem. És szerinte azért nem, mert a polgári jog az állam szuverenitásából fakadó immunitási burkot nem törheti át, kivéve, ha erről külön törvény rendelkezik.

Utána hasonlóan nehezen ment annak megvitatása is, hogy az állam védői szerint miért nem adó a szolidaritási hozzájárulás, amikor formailag adónak látszik, és miért nem számít államosításnak az iskolák átvétele, ha egyébként minden iskolákkal kapcsolatos jog az államhoz került.

Budaörs számos kifogása között volt az is, hogy szerintük a kormány nem egyeztetett a szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről az önkormányzatokkal, holott ha egy minisztérium javasol egy új törvényt, akkor kötelező azt társadalmi vitára bocsátania (ezért van az, hogy sok sürgős és érzékeny ügyet képviselők terjesztenek be, mert akkor nem kell ilyen vitát tartani). Az állam ügyvédje azt mondta, hogy erről nem tud mit mondani, mert a törvényről szóló előterjesztésben lehet a vitáról adat, az előterjesztést viszont Varga Mihály miniszter titkosította.

Az ítélettől függetlenül Budaörs egy másik pert is indít hamarosan. Abban arra akarják kötelezni a KLIK-et, hogy legalább annyit költsön a budaörsi iskolákra, hogy az állaguk ne romoljon. A város szerint a KLIK eddig semmit se költött a januárban átvett épületekre, pedig van ahol vécét kellene cserélni, van ahol festeni kellene. 

/Forrás és részletek: 444.hu/