A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével rendezett vidéki szakmai workshop-sorozatának tavaszi állomásai lezárultak, amelynek során az érintett megyék, térségek településeinek tapasztalatait, kihívásait és jó példáit ismerhették meg a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselői és a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora részvételével, interaktív párbeszéd és előadások keretében.

A workshopok kiemelt témakörei voltak a felzárkózás politika és integráció, a telepeket, szegregátumokat érintő kormányzati intézkedések és a helyi példák, jó gyakorlatok. A telepeken nagyon nehéz körülmények vannak, érzékeny területek és komplex problémák, ezért összetetten, többszintű együttműködésben szükséges a problémákra reagálni. A résztvevők megismerhették többek között a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia és Intézkedési Terv főbb beavatkozási területeit: a lakhatás, a komplex telepprogram és a foglalkoztatás és az erre irányuló, rendelkezésre álló forrásokat és pályázati lehetőségeket. Bemutatásra kerültek a fejlesztési irányok, célcsoportok, a támogatási igénylési kritériumok és főbb beavatkozások. A lakhatási célú beruházások a társadalmi integrációt szolgálják, hozzájárulnak a marginalizált közösségeknek a többségi társadalomba történő integrációjához. Fontos a szakmai segítségnyújtás, amit meg kell tanulni. Fontosnak tartották az előadók felhívni az önkormányzatok és közösségek figyelmét arra, hogy foglalkozni kell a roma lakosokkal, szegregátumokkal, amire most van nagy összegű forrás szakmai segítségnyújtással, együttműködéssel 2020-ig.

A társadalmi felzárkózás kérdéskörében részletes ismereteket kaphattak a résztvevők a közfoglalkoztatás helyzetéről, miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, és milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok. A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak.

Emellett a társadalmi felzárkózás kérdésköreinek helyi tapasztalatai tekintetében is hasznos párbeszédekre került sor az önkormányzati szakmai rendezvényeken.

Például Szarvason a településen mindenkinek tudnak munkát adni, ahol a romák a lakosság 8-9%-át teszik ki és a roma fiatalok közül kevesen hagyják el a várost, részben hagyományaik, részben lehetőségeik okán. A városban élő nemzetiségek hagyományai, kultúrája évszázadokon keresztül fennmaradt, képviselői ma is a városban élnek, a nemzetiségi kultúra kiemelt szerepet játszik a város életében. Ugyanakkor megjelennek a városban a szegregrátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek is, az alacsony státuszú lakosok aránya az aktív korú lakosságon belül kb. 9%. A tradíciók megőrzésében, a helyi közösség összefogásában, a szarvasi romák munkaerő-piaci esélyeinek növelésében, elhelyezkedésük segítésében nagy szerepe van a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak. A roma közösségi házban rendszeresen programokat szerveznek különböző korosztályok számára, pl. játszóház, klubok, táncház szerepel a programok között, igény szerint felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás is folyik. A közösségi ház mellett gondosan karbantartott futballpálya pedig sportolási lehetőséget biztosít. A Roma Önkormányzat és a városvezetés között jó a kapcsolat. Fontos előrelépés, hogy a Székely Mihály Általános Iskola a 2016-2017-es tanévben a roma kultúrát és 14 hagyományt felvette az éves tantervébe. Ennek keretében heti egy alkalommal tanítják a roma kultúrát, és roma mesemondó délutánokat szerveznek.

A roma nők társadalmi szerepvállalásának jó példája, gyakorlata „Családért és közösségért” is példaértékű, amelynek keretében a szegénységben élő roma nők helyzetének javítását a jövedelemszerzési lehetőség érdekében való részvételük biztosításával, majd a megszerzett ismereteknek a közfoglalkoztatásban történő gyakorlati alkalmazásával segíti elő. Így javulhat az elhelyezkedési esélyük a nyílt munkaerő-piaci állásokra. A roma gyermekeknek, mint a jövő nemzedékének a gondozási és nevelési segítséget nyújtanak, hogy már a kiskorban az integrációjuk a társadalomba érvényesüljön, mivel beilleszkedésük hiánya növeli kirekesztettségüket. A jó gyakorlat célcsoportja a hátrányos helyzetű, tartósan vagy átmenetileg munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű roma nők, esélyt kínálva megélhetésük jobbá tételére, társadalmi beilleszkedésükre, valamint a növekvő hátrányos, sajátos nevelési igényű gyerekek, akiknek a társadalmi felemelkedését segíti a program.

A társadalmi integráció jó példája Pétfürdő is, ahol a Kolping Katolikus Szakiskola működik a települések együttműködésével, amelynek missziója óriási. Az iskola reményt ad a gyerekeknek, esélyt a túlélésre fiataloknak; az életet szeretné számukra biztonságosabbá, élhetőbbé tenni. Sokféle szakma megtanulásának lehetőségét is biztosítja egyúttal duális képzés keretében. A szakmai, lelki képzés, oktatás mellett felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat szerveznek.

A társadalmi felzárkózás jó gyakorlata Héreg is, ahol a roma lakosság 10% és a falu teljes területén belül integrálódva élik a mindennapokat a helyi közösség tagjaiként.

Sok településen tapasztalat az is, hogy egyre nehezebb az embereket motiválni. Sok helyi vezető beszélget a közösséggel helyben és a térségben és hosszú-távú célokat kitűzve lépésről-lépésre igyekeznek településeken együttműködésben megvalósítani a társadalmi felzárkózást és integrációt.