A mostaninál jóval differenciáltabb és magasabb lesz a polgármesterek fizetése, azaz nem fordulhat elő, hogy egy 1501 és egy tízezres lélekszámú, sokkal több intézményt működtető település vezetője ugyanannyit keressen. Gémesi György, a MÖSZ elnöke szerint ideje volt a változtatásnak, hiszen közel tíz éve nem emelték a polgármesterek illetményét – írja a Világgazdaság.

Látványosan emelkedik a polgármesterek bére, miután az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta az önkormányzati törvény módosítását. Ennek lényege, hogy míg a polgármesterek fizetését jelenleg a helyettes államtitkárok bére alapján számítják, a módosítás kihirdetése utáni hónaptól ehhez már az államtitkári alapbért veszik figyelembe.

Így egy ötszáz lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40, kétezer lakosig 50 százaléka, ötezer lakosig 55 százaléka, tíz ezer lakosig 60 százaléka, harminc ezer lakosig 70 százaléka, e fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékát kapják majd. A módosítás után lehetővé válik, hogy a társadalmi megbízatásban dolgozó alpolgármesterek lemondjanak tiszteletdíjukról, erre eddig nem volt mód.

„Szép gesztus a polgármesterek mostani fizetésemelése. Nyolc–tíz évig nem volt béremelés, de még a lehetősége sem létezett – mondta a Világgazdaságnak Gémesi György , a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Az inflációs rátát is figyelembe véve úgy vélte, a településvezetők bére ezzel nagyjából a 2007-2008-as bér reálértékének szintjére került.

Gödöllő polgármestere emlékeztetett arra is, hogy 2014-ben úgy módosították az önkormányzati törvényt, illetve a településvezetők bértábláját, hogy például az ötszáz főnél kisebb települések vezetőinek nettó keresete el sem érte a havi nettó százezret. Tavaly év elején azért mondott le egy kis falu polgármestere, mert megalázónak tartotta a havi nettó 51 ezer forintos tiszteletdíját és 7854 forintos költségtérítését.

Gémesi beszélt arról is, hogy a központi költségvetésből évente másfél milliárd forintot szánnak a polgármesterek emelt bérére. A támogatás megítélésénél figyelembe veszik a települések egy lakosra jutó adóerő-képességét, azaz főként a kicsi, kevesebb forrással rendelkező települések részesülnek belőle. A nagyobbaknak – és ezek vannak többen – maguknak kell kigazdálkodniuk vezetőjük magasabb bérét. Az emelés ugyanis nem választható opció, hanem törvény szerint kötelező. Méltányolandó ugyanakkor, hogy a nagyobb települések, megyei jogú városok, megyeközpontok vezetői nagyon szép fizetést kapnak ezentúl. Bérük mellett a polgármesterek a munkájukkal járó kiadások költségtérítését is megkapják, persze szigorú elszámolás alapján, így például benzinköltséget, utazáskor szállásköltséget. „Az alpolgármesterek béréről sajnos a jogszabályban nem esik szó – folytatta az elnök –, az ő fizetésükre a településvezető tesz javaslatot, a polgármesteri illetmény 70 és 95 százalék közti mértékét alapul véve. Erre sem a nagy, sem a kistelepülések nem kapnak állami támogatást.”

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is részt vett a javaslat előkészítésében. Elmondta: az új jogszabály a mostaninál alaposabban differenciál a települések lélekszáma alapján. Jelenleg például az azonos csoportba tartozó 1501 és 10 000 lakos települések a közeljövőben már három, azaz 1501-2000, 2001-5000 és 5001-10000-es csoportba kerülnek, és e felosztásnak megfelelően változik a vezetők bére is. A TÖOSZ elnöke beszélt arról is, hogy van olyan kistelepülési polgármester, aki kevesebbet keres, mint a faluban dolgozó közmunkások, ez méltánytalan.

Forrás: Világgazdaság