Két és fél év alatt több mint hatvan százalékkal nőttek a budapesti lakásárak a jegybank árindexe szerint, miközben a kisebb településeken alig változott az ingatlanok forgalmi értéke. A településtípusokra bontott adatsorokból kiderül, hogy a fővárosi és a vidéki ingatlanpiacok közötti olló egyre nyílik – írja a Magyar Idők.

Új lakásárindexet dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál elérhető több millió adásvétel adatait dolgozta fel 1990-ig visszamenőleg. Az eddig elérhető hasonló árindexeknél jóval hosszabb időtávra szóló adatsor mellett a jegybank településtípus és terület szerint megbontott lakásárindexeket is kezel.

Ezek az első olyan hivatalos statisztikák Magyarországon, amelyek a hazai lakásárak változásában földrajzi alapon rejlő eltéréseket mutatják meg. A lakáspiaci folyamatok ugyanis területi alapon jelentős eltéréseket mutatnak, ami megnehezítette a korábban elérhető országos szintű adatokból levont következtetések értelmezését.

A településtípusokra bontott MNB-árindexek azt mutatják, hogy Budapesten, a többi városban és a községekben is igen hasonló módon változtak az árak 2001 és 2013 között. A fővárosban és a városokban ugyan 2003 után a köz­ségeknél némileg gyorsabban emelkedtek a lakásárak, de az igazi változás három éve kezdődött.

A köz­ségekben ugyanis 2013 után is folytatódott az árak mérséklődése vagy stagnálása, amit csak egy rövid, elenyésző mértékű áremelkedés tört meg. Mindez ingatlanpiaci szempontból elindította a kisebb települések utóbbi időszakban tapasztalható teljes leszakadását.

Budapesten ezzel szemben 2014 elejétől dinamikus drágulás kezdődött, amelyet ugyan a vidéki városok folyamatai is követtek, de korántsem a fővárosban tapasztalt mértékben. A budapesti lakásárak 2013 vége és 2016 első fél éve között, azaz két és fél év alatt több mint 60 százalékkal emelkedtek, azaz jóval több mint másfélszeresükre nőttek. A vidéki városokban ugyanezen időtáv alatt 20 százalék alatti, a községekben pedig alig 10 százalékos emelkedés volt tapasztalható.

A legfrissebb, 2016. második negyedévi budapesti lakásárindex további, negyedéves szinten 4 százalékos növekedést mutat. Ezzel szemben a többi városban már a lakásárak 2 százalékos csökkenése, a községekben pedig az árak változatlansága látszik.

A Budapest–vidék különbség jelentős növekedését mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai is. Míg a fővárosi használt lakások átlagos négyzetméterára 2016 első felében 338 ezer forintra nőtt, a megyeszékhelyeken ennek alig több mint felét, 177 ezer forintot tett ki az átlag. A kisebb városokban 129 ezer forint volt az átlagár, de a községi lakások 68 ezer forintos négyzetméterára csupán ötödét érte el a fővárosinak. Az agglomerációkon kívül eső kisebb településeken az ár mindössze 53 ezer forint volt.

Forrás: Magyar Idők