A kormány az államháztartási törvény módosítására nyújtott be javaslatot 2016. október 28-án az Országgyűlésnek, amely többek között érinti az önkormányzati gazdálkodást, a költségvetési tartalék-felhasználás egyes szabályait, szélesíti a Pénzügyi Békéltető Testület működését és segíti a Liget Budapest projekt megvalósítását is.

Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszi, hogy külön kormány-engedély nélkül válthassák kedvezőbb konstrukciókra az önkormányzati, illetve önkormányzati gazdasági táraságok adósságát. Ugyancsak lehetővé teszi a javaslat, hogy e körben ne csak a jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség megfizetésére, hanem az azzal azonos jellegű jogerős és végrehajtható fizetési meghagyás összegére is vehessenek fel hitelt.

A központi költségvetési szerveket érinti, hogy a javaslat egyértelművé teszi: a fejezeti stabilitási tartalékot a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból új feladatokra, a feladatok bővítésére, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére kell létrehozni. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.

Az előterjesztés gátat szab annak a jelenségnek, hogy központosított bevételeket beszedő szervezetek a központi költségvetést megillető bevételeket (például bírságokat) nem utalják az erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára, ezért előírja, hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, és jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képező minden bevételt kizárólag a kincstár által e célra létrehozott számlára lehet beszedni.

A javaslat a jegybanktörvény módosításával bővíti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörét, ezzel a fogyasztói érdekek érvényesülését. Így például kimondja, hogy a testület döntése ellen 15 napon belül lehet ellentmondással élni, és amennyiben azt a testület elutasítja, az eljárás perré alakul át. A per fő szabályként a fogyasztó belföldi lakóhelye szerinti bírósághoz kerül. Az ellentmondás elfogadása esetén is van lehetősége a fogyasztónak arra, hogy az ügyet bíróságon folytassa

A Városliget megújítása és fejlesztése megvalósításával összefüggésben rögzíti a javaslat, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (Városliget Zrt.) felügyelőbizottsága – bár jegyzett tőkéje nem haladja meg a kétszáz millió forintot – a jövőben ne 3, hanem legfeljebb 6 tagból álljon, megkönnyítve e testület határozatképességét.

Mivel a költségvetési forrásból megvalósuló Liget Budapest projekt beruházás helyi önkormányzati vagyont is érint, a javaslat rendezi vagyontárgyak – különösen a bontási munkák miatti – terven felüli értékcsökkenésének pénzügyi elszámolását.

A javaslat kimondja: a vagyonkezelő a városligeti ingatlanhoz kapcsolódóan, a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon építtetőként jogosult beruházásokat végezni. Ezért a költségvetési forrásból megvalósuló beruházások, és az azokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés érdekében – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjeként, illetve a szerződéskötés során a jogviszonyban szerződő félként – nevesítik a Városliget Zrt.-t, mint az állam nevében és javára eljáró építtetőt.

A módosítás azt is részletezi, hogy az építtető az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően hogyan számol el az önkormányzati tulajdonú ingatlan vagy eszköz esetében a tulajdonossal.

A javaslat rendezi az elszámolást a fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével, biztosítja a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy fejlesztés ingyenes átadásának, a bontások és fejlesztések egybeszámításának lehetőségét is a fejlesztés lezárását követően.

Forrás: MTI