Több mint 60 napirendi pontot tárgyalt meg 2016. október 26-i, rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek arról, hogy változtatási tilalmat rendelnek el a Római-parton, a parti sávban és hogy az M3-as metró felújításakor szükséges buszpótlást átcsoportosításokkal, korábbi járműbeszerzési szerződések opcióival, valamint használt járművek vásárlásával oldják meg. Budapest testvérvárosa lett Székelyudvarhely, Moszkvával együttműködési programot indítanak. 

Egyperces néma felállással tisztelegtek a képviselők az október 25-én, 89 évesen elhunyt Bara Margit emléke előtt az ülés kezdetén. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas színésznő, az 1950-1960-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga 2012-ben lett Budapest díszpolgára.

Budapest testvérvárosa lett Székelyudvarhely

Testvérvárosi megállapodást köt Budapest Székelyudvarhellyel – döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A testvérvárosi kapcsolat szimbolikus jelentőségű, a nemzeti összetartozás erősítés mellett célja a szorosabb, hatékony együttműködés kialakítása a két város között, amely elősegíti Székelyudvarhely és térsége további fejlődését. A szerződés hangsúlyozza az együttműködést többek között a kulturális élet, a kulturális élet és örökség, a turizmus fejlesztése, valamint az ifjúsági és sportkapcsolatok területén. A testvérvárosi kapcsolat keretében a felek szorgalmazzák a városüzemeltetés és városgazdálkodás különböző területein a tapasztalatcserét, elősegítik az egyes intézmények közötti együttműködést és hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez.

Együttműködés Moszkva és Budapest között

Együttműködési program jön létre Moszkva és Budapest között – erről 28 igen, egy nem és egy tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. Az elfogadott előterjesztés szerint az együttműködés kiemelt területei közé tartozik a tapasztalatcsere az építőiparban és az építészetben – beleértve a városfejlesztési tervek kidolgozását –, a városi tömegközlekedési eszközök és a nagyvárosok közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az orosz és magyar vállalatok közötti üzleti és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, valamint együttműködés és tapasztalatcsere a közművek és a városrendezés területén. Az együttműködési program másik pillérét a kultúra és ifjúságpolitika, a lakosság szociális védelme, az oktatás, sport, turizmus terén való együttműködés képezi.

Budapest csatlakozik az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Világszervezetéhez

Budapest csatlakozik az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Világszervezetéhez – döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. A szervezet mintegy 240 ezer kis- és nagyvárost, régiót és metropolisz térséget, továbbá 175 helyi és regionális kormányzati szervezetet és szövetséget képvisel. A tagjai révén a Föld népességének 70 százalékát képviseli.

Változtatási tilalmat rendeltek el a Római-parton

Egyhangúlag döntött a közgyűlés, hogy változtatási tilalmat rendel el a Római-part parti sávján a Duna-parti építési szabályzat elkészültéig. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés emlékeztet arra, hogy a főpolgármester a római-parti gát építésével összefüggésben változtatási tilalom elrendelését kezdeményezte a III. kerületi érintett részeire. – A gátépítés kapcsán több ízben megalapozatlan ingatlanspekulációval kapcsolatos vádak érték a Fővárosi Önkormányzatot – áll az előterjesztésben. Az építési szabályzat készítése egyébként elindult, előzetes tájékoztatási szakasza 2016. június végén megkezdődött.

Tarlós István az előterjesztés vitájában megjegyezte, a korábbi városvezetés hagyott kiskapukat a Római-part beépítésére, amire kerületi polgármesterként többször is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta: a római-parti védmű ügyéből – az M3-as metró felújításához hasonlóan – „lelkiismeretlenség aktuálpolitikai cirkuszt csapni”. Közölte: a parti védmű terve januárra készül el, ezzel párhuzamosan pedig egy tanulmány is készül arról, hogyan nézne ki a Nánási út, ha ott építenék fel a gátat. Kitért arra is, hogy a fővárosnak legalább 50 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy Budapest mind a 68 árvízvédelmi vonalát az új szabályoknak megfelelő állapotba hozzák. Ezek közül a legveszélyesebb a Margitsziget, amit a Római-part, Angyalföld északi szakasza, a Víziváros és Újpest káposztásmegyeri szakasza követ.

Nem szolgáltatásvásárlással pótolják az M3-as metrót

Döntött a közgyűlés arról: felkéri a főpolgármestert, hogy az M3-as metró felszíni pótlásáról – a metró infrastruktúrája rekonstrukciójának kezdő időpontjáig – a BKV és a BKK vezérigazgatója útján gondoskodjon, és haladéktalanul tegye meg a végrehajtás érdekében a szükséges intézkedéseket. A járműpótlást a BKV jelenlegi járműállományának forgalomszervezési átcsoportosításával, valamint a rendelkezésére álló beruházási források igénybevétele mellett járművásárlással és felújítással, valamint a BKK már megkötött, érvényes és hatályos szolgáltatás-beszerzési szerződések opcióinak kihasználásával oldják meg. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy a járműpótlás ne szolgáltatás-megrendelés útján valósuljon meg, valamint azzal, hogy a BKK kezdeményezzen jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) azon határozatával szemben, amely megsemmisítette a BKK által korábban kiírt szolgáltatás-vásárlási tendert.

„Eleget – fél évet – vártunk arra, hogy a kormány magyar buszgyártással kapcsolatos elképzelései érvényesülhessenek, ez maradéktalanul nem sikerült. Ha össze tudunk szedni elegendő számú buszt – és erre lehetőség kínálkozik – akkor le tudjuk rövidíteni az eljárást, és az sokkal kevesebbe kerül a városnak” – mondta a napirend vitájában Tarlós István főpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a Főváros kezdettől nem szolgáltatásvásárlást akart, azt csak akkor fogadta el, amikor a kormány magára vállalta az azzal kapcsolatos többletköltségeket. Újabb huzavonára, újabb tenderre, „kalandos, kockázatos és drágább megoldásra” nincs idő – hangsúlyozta. Közölte azt is, a KDB határozata „röhej”, a BKK pedig nem hibázott a tender kiírásánál.

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a közgyűlés előtt elmondta: a BKV és a BKK meg tudja oldani a metrópótlást forgalomszervezéssel, a már megkötött szerződések opcióival, valamint használt járművek beszerzésével, felújításával. Hozzátette: ha csak az M3-as metró déli szakaszán kezdik meg a felújítást, akkor csak 70 pótló jármára van szükség, amit a BKV és a BKK átcsoportosításokkal tud biztosítani. Tarlós István ezzel kapcsolatban nyomatékosította: levélben tájékoztatta a BKV vezérigazgatóját, hogy a „legkisebb szakértői gyanús jelzésre” állítsák le a metróvonalat. Ha viszont leáll a vonal, a teljes 17 kilométeres szakaszon, éveken keresztül nem váltható ki a metró, „ez teljes nonszensz”.

Bolla Tibor ehhez hozzátette: a teljes metróvonal buszos pótlására „450 busz kellene vagy még több”, ami 7 kilométeres buszsort jelentene, és kaotikus állapotokhoz vezetne a fővárosi közlekedésben. Hangsúlyozta: a BKV szakemberei naponta ellenőrzik a pálya és a szerelvények állapotát. „A metró nem fog úgy kifutni, ha az utasok veszélyben lennének, ha veszélyt érzékelünk, azonnal leállítjuk”– nyomatékosította.

Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója közölte: tavaly május óta rendelkeznek részletes operatív tervvel arra az esetre, ha műszaki okokból meghibásodás történik az M3-as metrón. Tizenhárom különböző forgatókönyvünk van, akár arra az esetre is, ha átmenetileg a teljes vonalat pótolni kell, ehhez mintegy 100 darabos járműflotta szükséges. A BKK részletes, több száz oldalas tervvel készült arra is, ha a metróvonal infrastruktúrája felújításának közbeszerzési feltételei adottak, hogy minél hamarabb meg lehessen kezdeni a rekonstrukciót. Ez esetben a metró pótlásához 150 alacsonypadlós buszra volna szükség.

Módosítanák a hulladékgazdálkodási törvényt

A hulladékgazdálkodási törvény módosítását kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés az Országgyűlésénél. A testület által egyhangúlag elfogadott javaslat célja, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kikerüljön a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. hatálya alól. Ha a közterület-fenntartó kikerülne az NHKV hatálya alól, a fővárosi cégnél maradna egyebek mellett a díjbeszedés és a szolgáltatási díj megállapítása is. Ezzel elkerülhetővé válna a társaság éves 1,9 milliárd forintos várható hiánya, és a továbbiakban is az elvárt színvonalon lenne biztosítható a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása – indokolták a kezdeményezést.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 28-án határozott fogadott el arról, hogy a hulladékról szóló törvény 2015. december 23-án hatályba léptetett módosításai, valamint az ezzel kapcsolatos kormányrendeletek súlyosan veszélyeztetik a budapesti hulladékgazdálkodást, ezért kezdeményezni fogják a törvény módosítását. Akkor fel is kérték Tarlós István főpolgármestert, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatot a következő ülésen terjessze a testület elé. A törvénymódosítási javaslat szerint a fővárosi önkormányzatra 2017. április 1-jétől a hulladékról szóló törvény korábbi, 2015. december 23. előtt hatályos előírásai vonatkoznának.

Felújítanák és meghosszabbítanák a kiföldalattit

Döntött a közgyűlés a kisföldalatti felújításának és meghosszabbításának tervezéséről is. Mint az elfogadott előterjesztés rögzíti, a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról szóló kormányhatározatok alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Fővárost jelölti ki a projekt előkészítésére. A kisföldalatti infrastruktúráját három ütemben fejlesztenék: első ütemben a meglévő vonalat felújítanák és meghosszabbítanák a Vigadó térig, második ütemben a zuglói Kassai térig, harmadik ütemben pedig az úgynevezett Marcheggi hídig.

Ehhez kapcsolódva új járműveket szereznének be: egyterű, nagyobb kapacitású és hosszabb szerelvényeket. A tervezés és az előkészítés központi költségvetési támogatásból, a kivitelezés pedig várhatóan az olimpiához kapcsolódó projektekből vagy EIB/EBRD hitelből valósulhatna meg. Az engedélyezési tervezés várható időtartama hat hónap, végső határideje 2017. szeptember 30. Az engedélyezés további hat-nyolc hónap, amellyel párhuzamosan a kiviteli tervek és a tenderdokumentáció is elkészül. A kivitelezési közbeszerzés a tervezési szereződés aláírása után 12-14 hónappal írható ki. Átfutási ideje 6-10 hónap, amelyet mintegy egyéves kivitelezési időszak követ.

A projekt keretében a Deák téren lift épülne, valamint egy második metrókijárat, csakúgy, mint az Oktogon és a Hősök tere állomáson. A vonalat a lehető legteljesebb mértékben akadálymentesítenék. Új állomás épülne a Hungária körút alatt, az 1-es villamosra való átszállási lehetőség megteremtése érdekében. Az előkészítési feladat összköltsége 660 millió forint, amelyet központi költségvetési támogatásból finanszíroznak.

Megállapodások az agglomerációs közlekedésről

Az agglomerációs közösségi közlekedés megrendelő feladatainak az állam részére történő átadásáról szóló egyes megállapodásokról is döntött a közgyűlés. A főváros átadja megrendelői feladatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), illetve megosztja az ehhez kapcsolódó szervezési feladatait a tárcával, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) bevonásával. Az elfogadott javaslatban kiemelték: az átrendezés során kiemelten fontos cél, hogy az utazóközönség számára mind a HÉV-, mind pedig agglomerációs, autóbusszal végzett szolgáltatások magas színvonala megmaradjon. A HÉV-vonalak tekintetében, az állam egységes megrendelői feladatainak ellátása érdekében a főváros ingyenesen átruházza a november elsejével alakuló BHÉV Zrt.-t az államra. A HÉV-vonalakon végzett helyi és elővárosi vasúti közszolgáltatást a BHÉV Zrt. biztosítja majd az NFM-mel kötött közszolgáltatási szerződés rendelkezéseivel összhangban. Az agglomerációs autóbuszvonalakon végzett helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatást a tárcával kötött közszolgáltatási szerződés keretében 2019 végéig a Volánbusz Zrt. láthatja majd el.

A szolgáltatásból származó bevételekből, valamint a bevétellel nem fedezett költségek alapján számított költségtérítésből, az állami finanszírozásból az NFM megrendelőként gondoskodik a helyi és elővárosi közlekedésről, egyben felelős a HÉV-vonalak megfelelő működtetéséért, ezen belül a biztonságos üzemeltetésért és a szükséges fejlesztések elvégzéséért. A 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötésére és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítására vonatkozó projektet a BKK készíti elő. Az elővárosi közlekedés integrált jellegének biztosítása érdekében, a közszolgáltatás ellátásához szükséges, közlekedésszervezői-technológiai feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el a BKK megbízásával.

A novembertől hatályba lépő megállapodások révén összesen 11,85 milliárd forinttal javul a Fővárosi Önkormányzat közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi pozíciója. ​

Forrás: Budapest.hu