A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában.

Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották.

Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak megtörte ennek hagyományait, így a közel 50 éves kihagyás miatt a közjogi bíráskodás kultúrája nem rendelkezik olyan háttérrel, mint a civil vagy a büntetőjogi bíráskodás.

Hozzátette: 1991 óta számos szervezeti változtatás következett be, a közigazgatási pereket különböző fórumokhoz telepítették, így állandóságról „nem nagyon beszélhetünk” az elmúlt 25 évben. Mint mondta: a közigazgatási jog területén sem volt állandóság, a közigazgatás eszközrendszere, szervezetrendszere és működése is a hatalmas változásokon esett át, így ezekre tekintettel szükséges a közigazgatási eljárásjog és perjog megújítása.

Hangsúlyozta: a közigazgatási hatósági eljárások és a perjog egymással szorosan összefügg, egymás kiegészítve működnek, egyben alkotják a jogvédelmi hálót és egyfajta egyensúlyi helyzetben állnak. Szerinte mára eljutottunk oda, hogy új egyensúlyi helyzetet kell teremteni a két eljárásjog között, ezért párhuzamosan folyt a két javaslat kidolgozása. Úgy vélte: a két javaslat együtt, rendszerszerűen megújítva biztosítja a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljárásokhoz való jogának érvényesülését.

A miniszter részleletesen ismertette a két törvényjavaslatot. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló javaslatból azt emelte ki: az új szabályozás közérthetőbb és áttekinthetőbb lesz az ügyfelek és ügyintézők számára is, hiszen az új törvény terjedelemben negyede lesz a most hatályos közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek, amelyet szinte minden rendelkezését módosították már 2004-es elfogadása óta.

A javaslat jövőbe mutató, jelentős újításának nevezte a sommás eljárási forma létrehozását, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban pedig 1 napon belül dönt a hatóságnak – tette hozzá.

Elmondta: mivel a jelenlegi 21 napos ügyintézési határidő ésszerűen tovább nem csökkenthető, ezért a javaslat 60 napos bruttó ügyintézési határidőt hoz létre, ami csak az ügyfél mulasztása miatt hosszabbodhat meg.

Kiemelte: a javaslat hatékonyabbá teszi a sok hatóság közreműködését feltételező eljárásokat egy főhatóság kijelölésével, így például gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot, az anyakönyv, a lakcímkártya, az adókártya és a családtámogatás igénybe vétele miatt. A javaslat így valódi egyablakos ügyintézést tesz lehetővé az ügyek széles spektrumában – hangsúlyozta. A javaslat a jogorvoslat témakörében lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozó hatóság érdemben megvizsgálja és maga orvosolja a törvénysértést.

A miniszter a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban fontos újításnak tartotta a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskör telepítés bevezetését. Mint mondta, a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak és e körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási jogvitákat.

A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a tanács is elrendelhesse az ügy egyesbíró elé utalását – foglalta össze a javaslat rendelkezéseit.

Forrás: MTI