A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását. A kormány különféle támogatási lehetőségekkel, egyebek között mintaprogramok finanszírozásával támogatja, hogy kis háztáji gazdaságok létesüljenek önellátásra, illetve a helyi termelési lehetőségek szélesítésére. 

Rábaszentmiklós

A Győr-Moson-Sopron megyei, 138 lakosú Rábaszentmiklóson 2012-ben, két hektáron kezdett gazdálkodni az önkormányzat, hét közmunkást foglalkoztatnak. Németh Szabolcs (független) polgármester az MTI-nek elmondta: eleinte csak zöldségféléket ültettek, később egynyári virágok, legutóbb pedig a reformétkezésben is egyre népszerűbb, Közép-Amerikából származó édesburgonya termesztésébe fogtak 7 ezer négyzetméteren.

A betakarítást szeptemberben kezdték el, a 2,5-3 kilogrammos gumókért sok vevő helybe megy. A gazdaság termékeit azonban főleg a térség piacain értékesítik, tavaly egymillió forint bevételre tettek szert ezzel. A közeli tervek között szerepel egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozása, ennek kialakítását még az idén elkezdik – jelezte Németh Szabolcs.

Hernádszentandrás

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, kevesebb mint félezer lakosú Hernádszentandráson szabadföldi és melegházi zöldségtermelést folytatnak, ehhez 2006-ban egy uniós pályázat elnyerése adott lökést. A feltételeket 70-80 millió forintból alakították ki 2,5 hektárnyi területen. Üveges Gábor (független) polgármester elmondta: az elmúlt évben egy hektáron gyümölcsöst telepítettek, és elkészült egy feldolgozó üzem.

Önálló értékesítési rendszert és partnerhálózatot építettek ki, a környező településeken öt éttermet és egy pékséget látnak el alapanyagokkal. Hűtőkamrát, napkollektoros aszaló berendezést helyeztek üzembe, létrehoztak egy 150 négyzetméteres polikarbonát melegházat is. Üveges Gábor jelezte: állandó munkát tudnak adni több embernek, közmunkások is munkalehetőséghez juthatnak.

Tamási

A Tolna megyei Tamásiban 2011 óta 75 közfoglalkoztatott dolgozik a Startmunka program keretében működő önkormányzati gazdaságban. Összesen 58 hektáron termesztenek szántóföldi növényeket, zöldséget és gyümölcsöt, emellett van egy mangalicákat, hízósertéseket és baromfit nevelő állattartó telep is – mondta Varga Ágnes, a gazdaság vezetője az MTI-nek. Az összterületből hat és fél hektárnyi kertészetben szabadföldön burgonya, hagyma, fűszerpaprika, paradicsom és cékla, 11 fóliaházban pedig primőr zöldség terem.

Szintén fólia alatt állítják elő a város közterületeire szánt egy- és kétnyári virágokat. A zöldségek egy részét a közétkeztetésben használják fel, más részét az önkormányzat Zöld Alma boltjában frissen értékesítik, illetve feldolgozzák. A gazdaság feldolgozójában savanyúságokat és néhány különlegességet, édes és csípős paprikalekvárt, céklacsatnit, lilahagymalekvárt készítenek. Terveik szerint jövőre a jelenleg élő állatként értékesített mangalicákat a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-vel együttműködve feldolgozzák, valamint kiépítik a fűtést a növényházakban.

Kiskunhalas

Kiskunhalason az önkormányzat közfoglalkoztatási programként hajléktalanokat foglalkoztató országos mintaprogramot indított tavaly márciusban. Ardai Tamás közfoglalkoztatási ügyintéző tájékoztatása szerint a program keretében részben konyhakertet művelnek, a megtermelt zöldségeket a programban jelenleg résztvevő tizenöt fő között osztják szét.

Amikor nincs konyhakerti tennivaló, gyógynövények gyűjtését, feldolgozását végzik. Két homoktövis-, egy borsmenta- és egy levendulaültetvényt gondoznak, emellett vadgesztenyét, csalánt, hársfavirágot és galagonyát gyűjtenek. A fóliasátorban pedig palántákat és gyógynövény szaporítóanyagokat termesztenek. Egyelőre saját használatra állítanak elő mindent, de már folynak a tárgyalások a felvásárlásról.

A távlati terveik között intenzívebb és minőségi termesztés, egy gyümölcsös, valamint egy kis feldolgozóüzem kialakítása szerepel. Ez utóbbi már el is kezdődött egy önkormányzati tulajdonú telephely felújításával.

Békés megye

A dél-alföldi régióban kender termesztésével próbálják munkához juttatni a közfoglalkoztatottakat. A Békés Megyei Kormányhivatal 2015-ben megalapította a Békés Megyei Ipari Kender Konzorciumot, amelyhez az idén már 25 önkormányzat csatlakozott, így a megyében jelenleg 63 hektáron folyik a kendertermesztés.

Gajda Róbert kormánymegbízott az MTI-nek elmondta: jövőre 100 hektárra tervezik növelni a termőterületet. Az idén még főként a vetőmagtermesztésre fókuszáltak, emellett a növény egyéb részeit – előzetes megállapodás alapján – a nagylaki feldolgozóban dolgozzák fel, kötél, madzag és egyéb textilipari termék készül belőle. A kormányhivatal jelenleg textilipari, autóipari, élelmiszeripari és építőipari egyeztetéseket folytat a másodlagos feldolgozás kiszélesítése, ezáltal a jövedelmezőség növelése érdekében – mondta Gajda Róbert. Gyulán a növény gyógyszeripari felhasználását célozzák meg, Vésztőn pedig 10 hektáron az olajkészítésre állnának rá.

A program megyeszerte csaknem 600 közfoglalkoztatottnak ad munkát – az egyéb mezőgazdasági munkák mellett. Szeretnék elérni, hogy jövőre a közfoglalkoztatottak mellett néhány gazda is bekapcsolódjon a projektbe. A projektet főként belügyminisztériumi és egyéb állami, Start-munkaprogramokra lehívható forrásokból finanszírozzák, az önkormányzatok a földterületeket biztosították a termesztéshez – mondta Sós Judit, a program gyulai koordinátora.

Borsfa

A Zala megyei Borsfán 2012-ben a közmunkaprogram keretében vágtak neki a zöldség-gyümölcstermesztésnek, akkor három közeli településsel összefogva, 61 millió forintos támogatást elnyerve kezdtek el gazdálkodni. Az idén 36 közfoglalkoztatott munkához juttatását vállalták, de a teljes létszámot nem tudják feltölteni, mert a településen és környékén a közeli városok munkaerőigényének köszönhetően – egyre kevesebben vannak munka nélkül.

Horváthné Szirmai Szilvia jegyző az MTI érdeklődésére elmondta: többféle gyümölcsfát ültettek, termelnek bogyósgyümölcsöket, zöldségféléket, fűszernövényeket, mindezt nemcsak azonnali felhasználásra, hanem tartósításra, aszalásra, befőzésre, dzsemek készítésére is hasznosítják. A fahéjas alma, az aszalt körte és a szárított sárgarépa a legkedveltebb termékük.

A közel 700 lakosú településen zöldségből és gyümölcsből mára önellátóvá vált az iskolai, óvodai és az időseknek szánt közétkeztetés, a néhány éve épült szárító-aszaló üzem jóvoltából pedig már némi bevételt is hoz a gazdálkodás – jelezte a jegyző. Hozzátette: évente több millió forintos megtakarítást jelent a település gazdálkodásában, hogy az önkormányzati konyhát a helyben termelt áruval látják el. Mivel pedig más települések konyhái is vásárolnak, és alkalmanként eladásra készülnek saját termékek, már némi bevételt hoz a mezőgazdasági tevékenység.

Mezőtúr

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron, tejtermelő bivalytelep működtetésébe fogott az önkormányzat az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft.-vel közösen. A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet az idén májusban adták át. Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere (Fidesz-KDNP) az MTI-nek elmondta: a bivalytelepet a helyi önkormányzat által adott mintegy 5 hektáros telken alakították ki, ezzel a város is tulajdonrészt szerzett a gazdasági társaságban. Az önkormányzat a tulajdonában lévő mintegy 70 hektáros legelő fűtermését is értékesíti a vállalkozásnak – tette hozzá.

A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált Mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A sajtgyártás hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában. A tervek között szerepel a mezőtúri telepen egy sajtüzem építése is – jegyezte meg. Takács Zoltán, a bivalytelep és a kft. irányítója az MTI-nek elmondta: a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra növelik az állatok számát. A bivalytelep jelenleg öt embernek ad munkát.

Forrás: MTI