Zajlik az egyeztetés a közigazgatási bíráskodásról
Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja, hogy Közigazgatási Bíróságot hozzanak létre
Az Igazságügyi Minisztérium 2016. szeptember 2-ára, péntekre hívta egyeztetésre a pártok frakcióit, hogy áttekintsék az önálló közigazgatási bíráskodás újbóli szabályozását. Az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése a rendszerváltás elmaradt adóssága – áll a minisztérium MTI-nek eljuttatott közleményében.
A tárca a közleményében kiemelte, a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő, a Kúria alatt elhelyezkedő közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.
Trócsányi László igazságügyi miniszter már az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti 2014. június 3-i miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. A közigazgatási perrend létrehozása céljából az IM kodifikációs nagybizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A közigazgatási perrendben szereplő közigazgatási felsőbíróság létrehozása érdekében a bírósági szervezeti törvények módosítása is szükséges – írták.
Kovács Zoltán kormányszóvivő augusztus 23-án jelentette be, hogy a stratégiai kabinet elfogadta az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését a közigazgatási perrendtartás bevezetéséről, ami ellen augusztus 25-én több ellenzéki párt, a DK, a PM és az MLP is tiltakozott. Az MSZP sem támogatja a Közigazgatási Bíróság létrehozását, úgy vélik, a Közigazgatási Bírósággal a Fidesz az állami szervek számonkérhetőségét akadályozná meg, a törvényjavaslattal az egyetlen olyan hatalmi ágat, a független igazságszolgáltatást szeretné kiiktatni, amelyet még nem tudott teljes egészében elfoglalni.
Forrás: MTI