„Az új önkormányzati törvény koncepciója azzal az igénnyel fogalmazódott meg, hogy az önkormányzati szférában kialakult válsághelyzeten alapvetően változtasson. A jelenleg bemutatott törvénytervezet ezt a feladatot nem oldja meg" - állapítja meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szakértői által készített vélemény, amelyet az érdekszövetség eljuttatott Pintér Sándor belügyminiszternek, s amelynek kivonata az alábbiakban olvasható.

A MÖSZ véleménye a helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezetről

Az új önkormányzati törvény koncepciója azzal az igénnyel fogalmazódott meg, hogy az önkormányzati szférában kialakult válsághelyzeten alapvetően változtasson. A jelenleg bemutatott törvénytervezet ezt a feladatot nem oldja meg. Fontos az a törekvés, hogy az önkormányzati és az állami feladatokat külön választja, és az önkormányzatok kötelező feladatait feladatfinanszírozás keretében finanszírozza. Az egyéb feladatok finanszírozási háttere azonban nincs biztosítva, jelentősen növeli a kormányzati befolyást, csökkenti az önállóságot.

A tervezet kidolgozásánál előtérbe kerültek a decentralizációval szemben a centralizációs törekvések, amely ellentétes a mai európai irányzatokkal, az Európai Charta alapelveivel, a többszintű kormányzással, a decentralizáció és a szubszidiaritás alapértékeivel. A tervezet korlátozza az önkormányzatok autonómiáját, leértékeli az önkormányzatok presztízsét, lemond a vidéki Magyarország támogatásáról, az önkormányzatoknál összegyűlt tapasztalatok és eredmények hasznosításáról, háttérbe szorítja az önkormányzatok kezdeményező készségét.

Aggályokat vethet fel, és áttekinthetetlenné teszi a jogszabály alkalmazását a három időszakban történő hatályba léptetés, ezzel párhuzamosan a korábbi önkormányzati törvény hatályon kívül helyezése. A törvény szakaszonként történő életbeléptetése, megértését, alkalmazását nagyon megnehezíti, esetenként az önkormányzatok ellehetetlenüléshez vezető működési zavarokhoz vezethet. A törvénynek tisztának, világosnak, közérthetőnek kell lenni, elő kell segíteni, hogy alkalmazásuk elősegítse az önkormányzat működését.

A törvény számos helyen hivatkozik más megalkotandó törvényre, amelyek nélkül sem megérteni, sem alkalmazni nem lehet. Az önkormányzati törvény csak ezekkel a törvényekkel együttesen fogadható el. Miután a további törvények még nem készültek el az életbeléptetésig szükséges idő alatt kidolgozhatók, megvitathatók, egymással és az ÖTV-vel összhangba hozhatók. A rendelkezésre álló idő az ilyen nagy horderejű változtatásokhoz viszonyítva nagyon rövid, felkészülési idő gyakorlatilag nincs, szerencsésebb lenne, ha a teljes csomag egységesen a 2014-es önkormányzati választások napján lépne hatályba. Az egyéb okok miatt szükséges, sürgős módosítások külön törvényben szabályozhatók anélkül, hogy a teljes önkormányzati rendszer stabilitását veszélyeztetnék.

A törvény presztízse, alkalmazhatósága miatt fontosnak tartjuk, hogy ne alkalmazzák más törvények egyes szakaszainak módosítására. A KTV módosítását önálló törvényben az ÖTV-től elkülönítetten kell kezelni.

Az átláthatóság miatt fontosnak tartjuk, hogy az új ÖTV az összes kötelező önkormányzati feladatot tartalmazza, akár olyan formában is, hogy más törvényekre utal, de ennek a törvénynek a felhatalmazása nélkül újabb feladat ne legyen más törvényben előírható, csak az ÖTV módosítása esetén.

Az önkormányzatok leminősítését és függőségét erősíti azon intézkedések sora, amellyel az önállóságukat, a kormányzattól való függést erősítik, a kötelező társulás intézménye, amely a már jól működő önkéntes társulások megszűnését eredményezik, az aktuspótlás intézménye, melynek keretében az állam átveszi az önkormányzat jogalkotó szerepét, a kormányzati engedély az új beruházások fejlesztések indításához, vagy az ellentételezés nélküli vagyonelvonás.

Nem tisztázza a jogszabály az állami igazgatási szervek és az önkormányzatok kapcsolatát, a választások útján létrejövő önkormányzatoknak alárendelt szerepet szán a kinevezett és pártpolitikától függő állami igazgatási szervekkel szemben, nincs tisztázva a Járási Tanács, illetve a megyei önkormányzat és a Járási Hivatal, illetve a megyei kormányhivatal viszonya, nem szerepel az önkormányzati feladatok között a kormányhivatalok társadalmi ellenőrzése. Ezzel a helyi demokrácia egyik alapvető pillére sérül, a helyi népképviselet nem ellenőrizheti a kormányzat helyi szervezetének tevékenységét.

A megyék aktív szerepe gyakorlatilag megszűnt, még azok a szervezési feladatok, mint a turizmus, a kéményseprő feladatok is elkerültek a megyétől, amelyek viszonylag kis ráfordítással voltak elvégezhetők. Ugyanakkor az uniós elvárások miatt régiók szerepe a területfejlesztési tevékenységben változatlanul megmarad. Ebből következően az önkormányzati középszint megszűnt.

Számos olyan új feladat jelent meg a települési önkormányzat által ellátandó kötelező feladatok között, amihez sem apparátusa, sem szakértelme nincs meg, aminek ellátása jelentős fejlesztést igényel. Ilyen a kéményseprői, a honvédelmi, vagy a közrendvédelmi, filmszínházi fenntartási feladat. Feltűnő a jelen szabályozás a korábbi elképzelésekkel szemben, mely szerint a rendvédelem állami monopólium, egyéb rendvédelmi szervezet létesítése nem kívánatos. Ellentmondásos feladatként jelenik meg a katasztrófavédelem is, amelynek egyik jelentős elemét a tűzoltóságot az elmúlt hetekben államosították.

Nem mehetünk el szó nélkül az önkormányzatok közoktatásban játszott szerepe mellett. Úgy tűnik, hogy a tervezet alapján a helyi oktatás nem helyi közügy, a helyi közétkeztetés nem helyi közügy, a nevelési tanácsadás nem helyi közügy. Tartani kell attól, hogy az iskolák államosítása maga után vonja az iskolák bezárását is. A 3000 fő alatti hivatalok megszüntetése és az iskolák bezárása azzal a veszéllyel jár, hogy az intézmények nélkül maradt település elnéptelenedik. A kistelepülésen a szolgáltatás drágább lesz, hiszen a feladat nem csökken, a létszám nem csökkenthető, de a megnövekedett utazási igények miatt jelentős költségnövekedés várható és romolhat a szolgáltatás minősége.

A jogszabályalkotók által felvázolt jelentős jövedelemcsökkenés a képviselői, jegyzői, a polgármesteri pálya vonzerejének csökkenését fogja előidézni, a képzett, tapasztalt szakemberek elvándorolnak. A vezetők jövedelmének csökkentése hatással lesz a hivatali köztisztviselők jövedelmére is, ami a szakma felhígulásához vezet. Ellentmondásossá válik a település első embere, és az általa minimálbéren foglalkoztatott közmunkás javadalmazása, az a polgármester tekintélye az alacsony javadalmazás miatt jelentősen csökken, ami kihatással van az önkormányzat presztízsére is.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

A véleményezés teljes terjedelmében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége honlapján olvasható: http://moszlap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=288&Itemid=39