Egyre érezhetőbb a budapesti agglomerációban a családi otthonteremtési kedvezmény és a forgalmi adó csökkentésének hatása. A szűkössé vált telekkínálat miatt egyesek rossz állapotú, olcsóbban kínált családi házakat vesznek meg, majd bontanak el, sőt van már olyan kisváros, ahol az önkormányzat építési tilalmat rendelt el a társasházakra – írja a Magyar Idők.

„Részben a szűkös telekkínálat miatt egyre többen rosszabb állapotú, régebbi családi házakat vásárolnak meg telekként az agglomerációban. A bontás után új, párlakásos kis társasházakat terveznek ezekre – mondta a Magyar Idők érdeklődésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője, hozzátéve, hogy magánszemélyek házvásárlásánál is többször találkoztak már ezzel a motivációval.

A jelenség ugyan nem általános, de több népszerű településen – például Budaörsön vagy Törökbálinton – megfigyelhető, elsősorban ott, ahol nemigen vannak üres építési telkek, és ahol az ingatlankínálatba főként a régebbi, még a hetvenes-nyolcvanas években épült családi házak kerülnek be. A szakértő szerint mindez arra hasonlít, ahogy néhány éve Zugló külső területén vagy a III. kerület egyes részein a korábbi családi házas övezetben egyre több kis társasházat húztak fel, átalakítva némileg az adott városrész jellegét.

Soóki-Tóth Gábor elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) az agglomerációban ugyan jelentős tényező lett, de nem mindenhol. A telkek iránti kereslet mindenesetre jelentősen megnőtt. Az elemzési vezető Pécelt és Gödöt emelte ki, de erős a forgalom Vecsésen, Gyömrőn, Veresegyházán, Érden, Mogyoródon, Pátyon és Szentendre külső részein is, az esztergomi vasút felújításával pedig a pilisi települések is újból keresettek lettek.

Budapest külső kerületei közül a XVIII. és XXII. kerületben van élénkebb mozgás. Soóki-Tóth Gábor szerint általánosságban az jellemző, hogy ahogy Budapesttől távolodva a telekárak csökkennek, úgy jelennek meg nagyobb számban a csokkal építkezők a fővárostól messzebb fekvő településeken.

„A külső kerületekben és Budapest agglomerációjában jól láthatóan kezd beérni a CSOK, valamint az áfacsökkentés és visszatérítés hatása – mondta a Magyar Időknek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője. A kivitelezők sorra kezdenek 2-6 lakásos ikerházak, kis társasházak építésébe, miközben új finanszírozási forma is megjelent: az építési vállalkozó megvárja két-három család jelentkezését, akik megvásárolják az építési telket közvetlenül az eladótól, és a vállalkozóval a vevők csak kivitelezési szerződést kötnek.

Balla Ákos szerint a megoldás mindenkinek kedvező: a házat építő vállalkozó reális profittal biztos lehet benne, hogy a pénzéhez jut, a vevőnek pedig az első pillanattól a nevén van az ingatlan, ráadásul komolyabb műszaki probléma esetén könnyen lecserélheti a kivitelezőt.

„Az építőipari kivitelezés óriási üzlet volt a válság előtt, néhányan nagyon jól éltek belőle. Ám ma már nem úgy van, hogy bemegyünk az önkormányzathoz és ott Gizikével megbeszéljük, hogy „most is úgy csináljuk, ahogy szoktuk”. A kivitelezőnek mindent pontosan vezetnie és igazolnia kell az elektronikus építési naplóban, különben nem kapja meg a használatbavételi engedélyt a kormányhivataltól. Minőségi, jól ellenőrizhető házat kell felépíteni, a kis korrupciós csatornák el lettek zárva” – magyarázta Balla Ákos, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti azt, hogy a fellendüléssel ne jelentek volna meg az ügyeskedők is. Hozzátette, már most találkoztak nem egy olyan ingatlannal, amelyet a kivitelező nem fog átadni a vállalt időre.

Mint mondta, ha hiány nincs is jól beépíthető telkekből, az egyértelmű, hogy pár hónap alatt igencsak mérséklődött a kínálat. Balla Ákos érdekes, de egyelőre egyedi jelenségnek nevezte Szigetszentmiklós esetét: az önkormányzat a város egy részére több évre, társasházakra szóló építési tilalmat vezetett be, mert annyi építési engedélyt adtak ki az elmúlt időszakban, hogy ezeknek az ingatlanoknak a megépülése a városvezetés szerint már túlzott terhet jelentene. Balla Ákos szerint érthető, ha egy önkormányzat aggódik a jövőért, de szerencsésebb eljárás lenne ilyen esetben például egyes övezetek visszasorolása beépíthetőség szempontjából, mint egy olyan lépés, amely nemcsak a beruházókat, hanem a családi házas építkezőket is elbizonytalanítja.

Forrás: Magyar Idők