Nyár végén jóváhagyhatja a Fővárosi Közgyűlés a HÉV-vonalak önálló, önkormányzati cégbe szervezését, majd a tervek szerint ezt az új, november végére létrejövő vállalatot veszi át vagyonelemeivel együtt az állam, hogy 2017 elejétől már ő üzemeltesse a vonalakat. Ennek költsége minimális, a fő tétel a felújítás, amelynek százmilliárdosra becsült költségét a főváros már nem tudta vállalni – írja az Origo.

Egyelőre még több kérdés tisztázatlan az átadás-átvétellel kapcsolatban, az azonban biztos, hogy 2017 januárjától az állam lesz az öt fővárosi HÉV-vonal tulajdonosa és üzemeltetője. Nincs még végleges megoldás a tarifarendszerre és a tényleges üzemeltetőre. Utóbbi valószínűleg a MÁV lesz, de ennek jogi formája még nem végleges.

Két lépcsős átadás-átvétel

Egyelőre annyit tudunk, hogy két lépésben futnak be a HÉV-ek az államhoz. Először ugyanis egy külön cégbe kell kiszerveznie a BKV-n keresztül a HÉV-et a jelenlegi tulajdonos fővárosnak minden hozzá kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyonnal, jog- és hatáskörrel. A cégalapítás, az előkészületek költségét egyelőre a főváros állja, de az átadás-átvétel folyamatában ezt is próbálja az állammal kifizettetni.

Az Origo információi szerint a létrehozni kívánt cég szervezeti felépítésében a BKV-nál jelenleg működő HÉV üzemigazgatóság modelljét követi majd – már csak praktikus szempontokból is. Jelenleg annak felmérése zajlik a BKV-nál, hogy az új cég számára mely ingatlanok és eszközök átadása szükséges és elengedhetetlen az üzemeltetés szempontjából, és mi az, ami marad.

A BKV-tól való jogi leválás, a HÉV-es cég megalakítása nem megy a fővárosi közgyűlés jóváhagyása nélkül. Értesüléseink szerint erről már az augusztus végi, szeptember elejei közgyűlésen dönthetnek. A vitában az ellenzék ismét felveti a vagyonátadás/vagyonvesztés kérdését, amire eddig a főpolgármester azt válaszolta, hogy az állami és a fővárosi vagyon is egyaránt közösségi vagyon.

Sok kérdésről kell dönteni

A kormány és a főváros is úgy tervez, hogy a közgyűlési döntés után, november végére minden készen áll ahhoz, hogy az addigra megalapított és tényleges tartalommal – vagyonnal, hatáskörrel és persze a szükséges számú alkalmazottal – megtöltött céget átvehesse az állam.

Mi kell a leváláshoz az átadás-átvétel előtt?

- dönteni kell a vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról, a kapcsolódó könyvvizsgálói jelentésről, továbbá a szétválási szerződésről, valamint az új társaság alapszabályáról

- rendezni kell a munkavállalók sorsát, hiszen a HÉV-hez kapcsolódóan mintegy ezer ember dolgozik most a BKV-nál, őket át kell vinni a jogutód cégbe

- a közgyűlési és cégbírósági jóváhagyást követően kezdődhet meg a főváros és az állam között az önálló HÉV-cég átadás-átvételének folyamata

Az átadás-átvételre egy hónapot szánnak, mert Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e feladattal megbízott államtitkára nemrég azt mondta, 2017-től már az állam üzemelteti a főváros környéki HÉV-közlekedést.

Év végén elszámolnak

Ez fél éves csúszás az eredetileg június végére várt átvételhez képest. A februári kormányrendelet ugyanis június 30-ig adott határidőt a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy véghezvigye a váltást. Nemcsak a HÉV ingyenes átadásának lebonyolítását, de a BKK-val 2022-ig érvényes közszolgáltatási szerződés megszüntetését is.

A csúszásnak pénzügyi vonatkozása is van. Tarlós István főpolgármester megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy az átmeneti időben az állam havi hozzájárulást, üzemeltetési előleget fizet a fővárosnak, csakhogy a HÉV-ek fenntartása többe kerül, a különbözetet pedig a főváros az év végi elszámolásig megelőlegezi.

Utólag a főváros tehát megkapja a teljes költséget, idén januárig visszamenőleg – finanszírozási szempontból tehát már hét hónapja az állam fizeti a HÉV-ek működtetését. A kormányhatározat feladatul is szabta: „a 2016. január 1-június 30. közötti időszakra havi 500 millió forint előleg folyósítása az elővárosi közlekedés átmeneti likviditására.”

Összességében mintegy 6 milliárd forintot vár a főváros majd az év végi elszámoláskor az államtól. Hiszen – mint Tarlós István egy vonatkozó közgyűlési vitában beszámolt róla – tavaly 15,9 milliárd forintba került az agglomerációs közlekedés, az érintett települések kifizetései után pedig 12,1 milliárd forintos kiadás maradt. A jegyár-bevétel évi 4,5 milliárd.

A Városháza erre hivatkozva kezdetben egymilliárd forintos havi előleget szeretett volna kérni a kormánytól, ennek végül a felét kapták. Ez előrevetítheti az év végi elszámolás esetleges nehézségeit, amiről Tarlós István korábban azt mondta: „Lehet, hogy nem lesz olyan egyszerű az elszámolás, de a lényeg, hogy a pénzt megkapjuk”.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Origo