Szakmai és önkormányzati szervezetekkel közösen tervezi kidolgozni a kormány annak az egységes települési informatikai rendszernek a részleteit, amellyel kapcsolatban korábban számos érdekvédő tiltakozott. A törvény már megszületett, kötelező csatlakozást ír elő, de az ütemezést még nem rögzítették – írja a Magyar Hírlap.

Megkezdődött az úgynevezett ASP, azaz az Application Service Provider elnevezésű, elektronikus önkormányzati rendszerről szóló kormányrendelet közigazgatási egyeztetése – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére a Belügyminisztérium (BM). Mint írják, a vonatkozó, a parlament tavaszi ülésszakán elfogadott törvény alapján ez a dokumentum hivatott a rendszerhez való csatlakozás módjának, végső határidejének, az úgynevezett szakrendszereknek, továbbá az önkormányzati adattárházzal kapcsolatos szabályozásnak a meghatározásáról.

Jelenleg az érintett minisztériumok és az önkormányzati érdekszövetségek véleményezhetik a tervezetet. Vagyis a pontos ütemezés rögzítése, a települések rendszerhez való – a jogszabály szerint kötelező – csatlakozásának részletei még tervezési fázisban vannak. A vita borítékolható, hiszen már a törvény elfogadása előtt számos szakmai szervezet fejezte ki aggályát az elképzeléssel kapcsolatban.

A tárca tervei szerint mindazonáltal a rendszerhez való csatlakozás „több módon és ütemben fog megtörténni, erre való tekintettel a bevont szervezetekkel közösen további egyeztetésekkel fogjuk biztosítani az alternatívák kidolgozását”. Kiemelt projektről van szó ugyanakkor, amelyre uniós forrásból mintegy tizenötmilliárd forintot szán a kormány, részben a már említett szakrendszerek további fejlesztésére, a központi infrastruktúra megteremtésére, részben pedig az önkormányzatok felkészítésére.

Mint a Magyar Hírlap megírta, több mint száz település már önkéntes jelleggel alkalmazza a technológiát, ám a cél egy egységes informatikai szisztéma kialakítása. A szintén említett adattárház pedig biztosítaná az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését, illetve az adatszolgáltatások központi alapokra való helyezését.

A törvény indoklása megemlíti az eladósodási folyamatok megindulásának felismerését és megakadályozását, a feladatfinanszírozás, valamint a likviditási helyzet folyamatos nyomon követését, továbbá a helyi gazdálkodási feladatok támogatását a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében.

A kezdeményezés egyik kiemelt célja tehát a települési tartozásállomány újabb kialakulásának megakadályozása, ám a kormány szerint ez nem jelentené az önkormányzati jogok korlátozását, vagy éppen a túlzott kontrollt.

A BM mostani tájékoztatása szerint az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme ugyanakkor az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatása, a feladatellátás egységességének biztosítása, úgy, hogy ehhez az állam ad központi információs, rendszerszintű támogatást.

Hozzáteszik, az önkormányzatok számára az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása érdekében gazdaságosabb és hatékonyabb az ASP-technológia alkalmazása, melynek lényege, hogy a település nem magát a számítógépes programot vásárolja meg, telepíti fel gépeire és kezdi el annak használatát, hanem egy szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat, s így biztosítja ügyfelei hatékony kiszolgálását és a szakfeladatok ellátásának informatikai támogatását.

A projekt teljes időszaka alatt – a tervek szerint - önkormányzati szakembereket von be a tárca, mégpedig az érdekvédelmi szövetségek kijelölésével. Részvételükkel az ügyviteli folyamatok gyors és hatékony átvezetését alkalmazzák, az adott szakrendszerek fejlesztésénél és kiterjesztésénél – írták a Magyar Hírlapnak a BM részéről, hozzátéve, „a munkacsoportokban történő elhelyezésük lehetőséget ad az önkormányzati szövetségek irányába történő interaktív kommunikáció megvalósítására”.

Forrás: Magyar Hírlap