Az előzetes minisztériumi számításnál is többen, közel 185 ezren jutottak szociális tüzelőhöz a télen, ami kétezerrel több a tavalyi rekordnál – derül ki a Magyar Nemzet által kikért adatokból. Az elmúlt öt évben háromszorosára nőtt a szociális tüzelőanyagra fordított állami keret, de a települések harmada még mindig nem részesül a támogatásból.

Idén télen a minisztérium által remélt 180 ezernél ötezerrel többen, 185 ezren részesültek a szociális tüzelőanyagból, vagyis minden eddiginél több szegény család kapott segítséget lakása fenntartásához a leghidegebb évszakban. Tizenkétezer köbméterrel több tűzifát és háromezer mázsával több barnakőszenet osztottak ki, mint amennyit az előzetes számítások mutattak, így összesen 71 500 mázsa szén és 165 100 köbméter tűzifa került a rászorulókhoz.

Csak egy olyan település van, amely pénzt nyert tüzelőre, mégsem vásárolt egyetlen köbméter fát sem a rászoruló lakóknak. A Csongrád megyei Baks községnek ezért vissza kell fizetnie az elnyert 1,3 millió forintot – közölte a lappal a Belügyminisztérium, amely a napokban végzett az adatok összesítésével.

Bár a Magyar Nemzet szerette volna kideríteni, Baks miért nem költötte a település rászorulóira az államtól kapott „ingyenpénzt”, többszöri próbálkozásuk ellenére sem a polgármestert, sem a jegyzőt nem sikerült elérni. Idén így összesen 2184 település kapott támogatást a tüzelő megvételére, ami szintén rekord, holott a szociális tüzelőre elkülönített keret nem nőtt tavaly óta. Ugyanúgy hárommilliárd forintot költött erre az állam, mint egy évvel ezelőtt, mégis 116 településsel több nyert a pályázaton, és kétezer rászorulóval többen jutottak tüzelőhöz.

Bár folyamatosan növekszik a támogatásban részesülők száma, azt azért fontos megjegyezni, hogy 2015 volt az első év, amikor nem nőtt a szociális tüzelőre fordítható állami keret, holott a magyar települések harmada még mindig nem kapott támogatást. Ráadásul éppen azokat a városokat zárták ki a pályázatból, ahol a legtöbb lakos él, hiszen csak az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések pályázhatnak.

Kiderült az is, hogy a jogosult települések közül sem pályázik mindenki, 2013-ban például az érintettek 40 százaléka nem is igényelte a támogatást, számításaink szerint idén mintegy 20 százalék a távol maradók aránya. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó polgármesterek egy része korábban azzal indokolta a távolmaradást, hogy bizonyos rászorulók jóval értékén alul eladták a kapott tűzifát, a pénzt pedig másra költötték, és az önkormányzat semmilyen szankciót nem használhatott velük szemben.

A kormányzat 2011-ben írta ki először az ötezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeknek a szociális tűzifa pályázatot, hogy így segítse a mélyszegénységben élő családokat. A pénzt az önkormányzatok kapják, ők választják ki a települések lakói közül a leginkább rászorulókat. A Belügyminisztérium az első évben 456 önkormányzatot támogatott 858 millió forint értékben, s ebből 45 ezren jutottak tűzifához.

Egy évvel később már 1625 önkormányzat részesült a támogatásban, melynek összege 996 millió forintra nőtt, akkor 84 500 rászoruló család kapott tűzifát. 2013-ban 1760 önkormányzat között közel kétmilliárd forintot osztottak szét, amiből 143 700 családnak tudtak segíteni. Egy évvel később további egymilliárd forinttal fejelte meg az állam a támogatást, a hárommilliárd forintból 2068 településen 183 ezer szegény család jutott tüzelőhöz.

2015-ben nem nőtt a keretösszeg, mégis több rászoruló kapott tüzelőt, ami azt jelzi, idén télen olcsóbban jutottak hozzá a tűzifához és a szénhez az önkormányzatok. Idén egyébként megnőtt a barnakőszén iránti érdeklődés, a tavalyi 160 millió után most 240 milliót költöttek erre.

Forrás: Magyar Nemzet