Tizenegyedik alkalommal találkoztak a magyarországi és a határon túli magyar településvezetők a 2016. június 24-én és 25-én, Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szervezte kétnapos szakmai találkozón számos előadás és kerekasztal beszélgetés hangzott el – többek között – az állam és az önkormányzatok feladatmegosztásáról, az EU-n belüli magyar-magyar kapcsolatokról, az ASP-rendszer fejlesztésének irányairól és a fenntartható vidékfejlesztésről. 

A június 24-i plenáris ülést Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke nyitotta meg, majd Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője és Keményné Koncz Ildikó, Raiffeisen Bank Zrt. ügyvezető igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.  Ezután Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára tartott előadást az állam és önkormányzatok közötti feladatmegosztás átalakításának okairól és céljairól, a már végbement és a tervezett reformokról. Mint kifejtette, a 2010-ben beindított átalakítási folyamatok elsődleges célja az önkormányzati és a közigazgatási feladatok szétválasztása volt. Ennek részeként hozták létre a járási hivatalokat, amelyekhez a korábban önkormányzatokhoz tartozó feladatok mintegy 40 százalékát csoportosították át. Jelenleg az oktatás átszervezése zajlik, melynek során az állam tankerületi központokat hoz létre és a fenntartói feladatok mellé az iskolák működtetést is átveszi az önkormányzatoktól. Dukai Miklós fontos célkitűzésének nevezte az e-közigazgatás kiszélesítését is, amelynek az ASP rendszer bevezetése is a részét képezi, s nagy hangsúlyt helyezett a vidékfejlesztés kérdésére is, amelynek legfontosabb eszköze a 2015 tavaszán elindított Modern Városok program.

A plenáris ülés az önkormányzatiság jelenének és jövőjének kérdését boncolgató panelbeszélgetéssel folytatódott, Gémesi György moderálásával, az önkormányzatiság jelenének és jövőjének kérdéséről Répássy Róbertnek, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának alelnökének, Bárándy Gergelynek, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának alelnökének, Schmidt Jenőnek, a TÖOSZ elnökének, Eszes Bélának, a MÖSZ társelnökének, Jánoshida polgármesterének, valamint Ambrus Gyöngyinek, a MÖSZ elnökségi tagjának, Kistokaj polgármesterének részvételével.

Répássy Róbert szerint a 2010-ben megkezdett önkormányzati reformok iránya helyes volt, hiszen az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása, az önkormányzatok közigazgatási faladatoktól való tehermentesítése, a feladatfinanszírozás bevezetése és a települések eladósodásának megállítása mind fontos célkitűzések, legfeljebb a megvalósítás módjával lehet vitatkozni. Bárándy Gergely elsősorban az önkormányzatok „fék és ellensúly” szerepét emelte ki, amelyet az állam a centralizáció folyamatosan kiterjesztésével igyekszik csökkenteni az elmúlt években. Schmidt Jenő az önkormányzati reformok kellő előkészítettségét, a hatástanulmányokat hiányolta, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a centralizáció sok területen eleve kudarcra van ítélve, hiszen köztudomású az olyan helyben keletkező feladatok, mint a közoktatás, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás, helyben oldhatók meg leghatékonyabban.

Ambrus Gyöngyi a differenciált adósságkonszolidációt hiányolta, míg az önkormányzatok kiüresítésével kapcsolatban megjegyezte: a polgármestereknek lassan már csak annyi kompetenciájuk marad, hogy eldöntsék, milyen virágot ültessenek a parkba a közfoglalkoztatottakkal. Eszes Béla az önkormányzati köztisztviselők bérének mielőbbi rendezésére helyezte a hangsúlyt, továbbá megállapította: az olyan stratégiai feladatok elvétele a településektől, mint az oktatás, a hulladékgazdálkodás, az idősgondozás vagy a gyermekvédelem, romboló hatással van a helyi közösségekre.

A kerekasztal részvevői mellett a hallgatóság soraiból is számos polgármester bekapcsolódott a beszélgetésbe, többek között a túlzott centralizáció, a nem megfelelően elosztott faladatok, a tökéletlenül működő feladatfinanszírozás, kormányzat és az önkormányzatok közötti párbeszéd elégtelen volta, kistelepülési polgármesterek megalázóan alacsony bére, az iskolák teljes államosítása és a szolidaritási hozzájárulás bevezetése ellen emelve fel a szavát.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke előbb az éppen lezajlott romániai önkormányzati választások eredményeit ismertetve elmondta, a legtöbb magyarlakta település önkormányzatába sikerült bekerülni szövetsége képviselőinek, sőt számos alpolgármesteri posztot is sikerült megszerezniük. A legnagyobb eredmény Szatmárnémeti polgármesteri, illetve Temesvár alpolgármesteri pozíciójának elnyerése, egyedül Marosvásárhely polgármesterségét nem sikerült visszaszerezni. Mindez tovább erősítheti a jelenleg is virágzó magyar-magyar kapcsolatokat, akár a testvértelepülési együttműködések, akár közös befektetések, turisztikai projektek viszonylatában, de a romániai közbeszerzéseken is gyakrabban indulhatnának magyarországi vállalkozások. Borboly Csaba fontosnak nevezte a Régiók Bizottságában zajló magyar-magyar együttműködést, s annak előmozdítását, hogy az EU-n belüli a nemzeti kisebbségek helyzetére is nagyobb hangsúlyt helyeződhessen.

A következő panelbeszélgetésen a Vidékfejlesztés; fenntartható integrált fejlődés; településüzemeltetés: kihívások és lehetőségek jó gyakorlatokkal témakörökben osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Bárány Attila, a Robert Bosch Kft. Biztonságtechnikai üzletág vezetője, Borsányi Károly, a Castrum Pro Kft. értékesítési vezetője, Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere, Bercsi Gábor, a Cothec Kft. ügyvezető igazgatója, Prugberger János, a Cothec Kft. üzletfejlesztési igazgatója és Sándor Tamás, az S-Tér Kft. ügyvezetője.

Kis Miklós Zsolt és Gyuricza Csaba is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban a vidékfejlesztési program a korábbinál jelentősebb arányban a mezőgazdasági tevékenységet támogatja. Kérdéses, különösen a nagy-britanniai népszavazás eredményének ismeretében, hogy 2020 után milyen lehetőségeket kínál az európai közösség költségvetése, fogalmazott Kis Miklós Zsolt. Jelenleg a fő vidékfejlesztési célok a munkahelyteremtés, a vidék versenyképességének erősítése. E területeken elsősorban a tízezer lakosnál kisebb települések, önkormányzatok, szociális szövetkezetek és nonprofit társaságok pályázhatnak számukra jelentősebb forrásokra.

A  plenáris ülés a MÖSZ kiemelkedő polgármesteri tevékenységért járó kitüntetéseinek átadásával folytatódott: a Polgármesteri Ezüstláncokat Tilhof István, a Fejér megyei Mátyásdomb és Sütő Lajos, a kárpátaljai Beregújfalu polgármestere, a Polgármesteri Aranygyűrűket pedig Beszkid Andor, a Nógrád megyei Rimóc, valamint Kecze István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszállás első embere vehette át Gémesi Györgytől.

- Tihof István, Mátyásdomb polgármestere
- Sütő Lajos, Beregújfalu (Kárpátalja) polgármestere
- Beszkid Andor, Rimóc polgármestere
- Kecze István, Kisújszállás polgármestere
- Díjátadás

A videókat Mezei Attila (Gödöllő TV) készítette

Az eső napot egy újabb kerekasztal beszélgetés zárta, ezúttal a környezetvédelem, hulladék- és vízgazdálkodás, megújuló energiaforrások témakörében, Wittinghoff Tamás, a MÖSZ Polgármesteri Tagozata elnöke, Budaörs polgármestere moderálásával. A résztvevők Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közigazgatási főtanácsadója, Murányiné Krempels Gabriella, a Belügyminisztérium Vízgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője, Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője, Balogh Miklós, Nagysáp polgármestere, Majoros István, a New Energy Investment Hungary Zrt. vezérigazgatója, Magyar Tibor, Enerin Zrt. vezető tanácsadója, valamint Bertók Tamás, a Robert Bosch Kft. termotechnikai üzletágának műszaki tanácsadója voltak.

Mint a beszélgetés során elhangzott a globális felmelegedés okozta klímaváltozás nemcsak hatalmas kihívás elé állítja a vízügyi szakmát, de nagy lehetőséget is jelent számára a forráshoz jutás szempontjából, különös tekintettel a 2021 utáni időszakra. Az energiahatékonysági szempontok jelentősebb érvényesítése szintén érinti a víziközműveket, mégpedig elsősorban az energiatakarékosabb víztisztítás, illetve a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként való felhasználása tekintetében. Szó esett a közvilágítás energiatakarékos korszerűsítéséről is, amit Budaörs önkormányzata az Enerin Zrt. és a Hofeka Kft. segítségével valósított meg nemrégiben. Az ilyen és hasonló korszerűsítések jelenleg már a beruházás során realizálható megtakarításból finanszírozhatók. Jó példaként hangzott el Nagyság esete is: a Komárom-Esztergom megyei település pályázat útján kazánt és aprítógépet szerzett be, majd a településen keletkező hulladékfa és nyesedék elégetésével jelentős mértékben sikerült csökkentenie az önkormányzat fűtésre fordított kiadásait. 

Izgalmas témákkal folytatódott június 25-én a Magyar Polgármesterek XI. Világtalálkozója: a 2014-2020-as költségvetési időszak Európai uniós forrásokból megvalósítható térségi és helyi fejlesztési lehetőségekről, a Határ-menti és határokon átnyúló együttműködésekről, illetve az Önkormányzati ASP-rendszer fejlesztésének irányairól hallgathattak előadásokat a polgármestereknek.

Tatai Laura, a Miniszterelnökség Program és Projektfelügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásokat és az önkormányzatok számára rendelkezésre álló, térségi és helyi fejlesztési lehetőségeket támogató operatív programokat ismertette, külön kiemelve az ezek szabályozásában és értékelésében bekövetkezett változásokat. Mint elmondta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) elsősorban a megyék és megyei jogú városok számára kiírt felhívásokat tartalmazza, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a Pest megyei települések számára pályázható, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a megyei és települési természetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztésekre, klímastratégia készítésére és szemléletformálásra lehet pályázni, a Vidékfejlesztési Program (VP) pedig a vidéki – azaz 10 ezer főnél kevesebb lakosú – települések számára biztosít fejlesztési forrásokat. Mindemellett számos határ menti együttműködést célzó pályázatot is kiírtak, amelyek Fejér, Tolna, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok kivételével valamennyi megye számára nyújthatnak fejlesztési lehetőségeket.

Loppert Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ-menti Gazdaságfejlesztési Főosztályának munkatársa a határ-menti és határokon átnyúló együttműködések lehetőségeit mutatta be. Ennek fő formái a határ menti infrastruktúra fejlesztések, az Európai Területi Társulások (ETT) kialakítása, a Közép-Európai Kereskedelmi Hálózathoz való csatlakozás, illetve az Európai Unió Ikerintézményi – más néven Twinning – Programjában való részvétel.  Mint kifejtette, az ETT-ket legalább két – nem feltétlenül uniós – tagállam megyéi és önkormányzatai hozhatják létre határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés céljából. Magyarország élen jár ezeknek a számát illetően, hiszen az Európai Unió 56 ETT-jéből 24 hazánkban található, elsősorban a szlovák határ mentén. A már nyolc országban 22 üzletfejlesztési irodával rendelkező Közép-Európai Kereskedelmi Hálózatnak az exportképes magyar vállalkozások határ menti térségekben való bemutatása, helyzetbe hozása a célja, míg a Twinning Program az Európai Unión kívüli, potencionális tagjelölt államok intézményeivel való kapcsolatteremtést célozza.

Hajzer Károly, a Belügyminisztérium Informatikai helyettes államtitkára az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének céljáról szólva elmondta, hogy a gazdálkodási- és adó szakrendszereket, iratkezelő rendszert, ingatlanvagyon katasztert, valamint e-ügyintézési portált tartalmazó rendszert 2015 szeptemberétől 2018 augusztusáig, mintegy 15 milliárd forintból építik ki. Az önkormányzatoknak két lépcsőben kell a rendszerhez csatlakoznia: az ötezer fő alatti településeknek 2017 januárja, az összes többinek 2018 januárja a csatlakozás határideje. Mivel az önkormányzatok informatikai fejlettségének szintje meglehetősen sokszínű képet mutat, sok helyen komoly feladat lesz a település alkalmassá tétele a csatlakozásra, amire további 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Hajzer Károly szerint az ASP rendszer nemcsak egységessé teszi majd az önkormányzatok adatszolgáltatását, de sok egyéb pozitívummal is jár a hivatalok és a lakosság részére.

Az előadások végén számos hozzászólás hangzott el a polgármesterek részéről, akik elsősorban az ASP-rendszer bevezetésének előnyös voltával kapcsolatban adtak hangot kétségeiknek. Sokan a jelenleg használt rendszerekkel való kompatibilitását kérdőjelezték meg, mások az internet-lefedettség területi egyenlőtlenségeire hívták fel a figyelmet, legtöbben pedig az önkormányzatok „gyámság alá helyezése”, illetve a kistelepülési hivatalok megszűntetése felé vezető lépésként értelmezték a központi informatikai rendszerhez való csatakozás kötelezővé tételét.

A kétnapos szakmai találkozó végén Gémesi György MÖSZ-elnök összegezte az elhangzottakat, majd zárszavában az önkormányzatiság, a kétpólusú demokrácia értékeire hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hozzátéve, hogy ennek megőrzése a polgármestereknek, a települések választott vezetőinek a kötelessége.

Forrás: moszlap.hu