Állatokat gondoznak, növénytermesztéssel foglalkoznak, hús- és sajtüzemben vagy malomban dolgoznak, valamint házakat építenek a közfoglalkoztatásra támaszkodva több településen. Jánoshidán megváltozott munkaképességű embereket is bevonnak a helyi gazdálkodásba. Sokan azok közül, akik bizonyítanak, piaci alapon is el tudnak helyezkedni – olvasható a Magyar Idők cikkében.

„Ötven-hatvan korábbi közfoglalkoztatottunk helyezkedett el egy, a közelmúltban indult tabi üzemben, ők piaci alapon kaptak munkát” – közölte a lappal a Tolna megyei Gyulaj polgármestere. Dobos Károlyné elmondta: emiatt újabb embereket kell bevonniuk a közfoglalkoztatásba, akiket ki is kell képezniük. A hatvan ember „elvesztése” ellenére a közfoglalkoztatás tovább működik Gyulajon, ahol már csaknem 18 hektáron gazdálkodnak. A faluban állattartással is foglalkoznak: disznót, nyulat és csirkét nevelnek. Az állatokat – amelyeknek maguk termelik meg a kukoricát és búzát – a helyi szociális szövetkezet húsüzemében dolgozzák fel, a húsárut pedig helyben, valamint Dombóváron és Pécsett értékesítik. A megtermelt zöldség egy részét a savanyítóban hasznosítják, az üzemben készített szörpöt, paradicsomlét és savanyúságot szintén meg lehet vásárolni.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshidán jelenleg 85-en vesznek részt a közfoglalkoztatásban, ők művelik meg az önkormányzat 35 hektár földjét is. „Főleg szántóföldi növénytermesztést végzünk, mert harmadik éve van egy saját malmunk, ahol búza-, tönköly- és rozslisztet készítünk. Ebből nemcsak a környékbeli pékségeknek, lángossütőknek, pizzériáknak és közétkeztetést végző konyháknak szállítunk, de még a Dunántúlra is jut a lisztből” – mondta el Eszes Béla polgármester.

A malomból kikerülő melléktermékeket és a termesztett takarmánynövényeket a község állatállományánál hasznosítják. Az önkormányzat tulajdonában van 150 anyajuh, a megszülető bárányokat leadják, idén már több mint százat értékesítettek. A község mangalicaállománya tíz kocából áll, a süldők eladásából szintén szert tesznek bevételre. „Vannak baromfijaink is: kétszáz tyúkunk, körülbelül száz libánk, kacsánk és gyöngytyúkunk. A tojásból és az élő baromfi eladásából egyaránt származik bevételünk.”

Több mint egy éve pedig létesítettünk egy vadfarmot is, ahol 11 vaddisznónk van, de az állományt idén tovább fejlesztjük. A születő vadkanokat vadásztársaságoknak szeretnénk értékesíteni – fogalmazott Eszes Béla. Az önkormányzatnak van egy fafeldolgozó üzeme is, ahonnan a tüzelőt a faelgázosító kazánba viszik, azzal fűtik az intézményeiket. A településen így lényegében nem költenek gázra. A tűzifát vásárolják, az értékesebb részeket kiválogatják, az innen származó padlókból, deszkákból és oszlopokból ólakat, istállókat, karámokat építenek az állattenyésztő telepeken.

A szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszatenyőn az első pillanattól kezdve részt vesznek a közfoglalkoztatásban. „Időközben visszavettük a vállalkozótól a konyhánkat, és ma már több mint ezer főre főzünk, a közétkeztetésben hat településre szállítunk ételt. Van nyolcvan tehenünk, a tejet a most átadott sajtüzemben dolgozzuk fel. Tartunk tenyésztésre 35 hússertést, ennek köszönhetően éves szinten 600-700 állatot tudunk a konyhánkra bevinni, a húsáru egy részét pedig értékesítjük. A csirkefarmunkon saját magunk keltetünk és nevelünk fel csirkét, a baromfit szintén eladjuk. Szeretnénk létrehozni egy vágóhidat is, a terveket beadtuk a Belügyminisztériumba, ahol jól fogadták az ötletünket – mutatott rá Kazinczi István, Tiszatenyő polgármestere.

A településen megváltozott munkaképességű embereket is bevontak a közfoglalkoztatásba, ők szőnyeget szőnek vagy a savanyító üzemben dolgoznak. – Emellett földtéglákat is készítünk, amelyekből házakat építünk közfoglalkoztatásban. Tavaly nyáron adtuk át az első négylakásos ifjúsági házunkat, ez a lakóparkunk első része – közölte a polgármester. Ő is kiemelte, hogy a különböző programokban nagyon sok embernek adtak szakmát a kezébe, ők később piaci alapon el tudtak helyezkedni.

Forrás: Magyar Idők