Hatalmas a fejetlenség a fővárosi kórházak kormány által tervezett átszervezése körül: a nemrég a Szent János kórház megújításáért 13 ezer aláírást gyűjtő, most a bezárás ellen tiltakozó civilek Balog Zoltán miniszterhez fordulnak, és hatástanulmányt készítenek. Az érintettek véleménye megoszlik a hivatalosan be sem jelentett tervekről, azonban az egyik kórház igazgatója és több fideszes önkormányzati vezető is egységesen állítja, velük senki nem egyeztetett – írja a Magyar Nemzet.

Mielőtt meghozná végső döntését a kormány, adjon nekünk megbízást arra, hogy egy hatástanulmányban mutassuk be, mit jelentene a Budán és az agglomerációban élő milliónyi embernek, ha a XI. kerületi Etele téren épülne egy új kórház, míg a XII. kerületi Szent János kórházat bezárnák – kérte Balog Zoltánnak írott levelében Szilágyi Zsolt II. kerületi lokálpatrióta.

Az új Szent János kórházért elnevezésű polgári kezdeményezés szervezője még 2014-ben indított aláírásgyűjtést, hogy az egészségügyi ellátásában kiemelt, de lepusztult kórházat megújítsák. Kezdeményezéséhez két és fél hónap alatt 13 ezren adták aláírásukat, közöttük Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a II. kerület és a XII. kerület két fideszes polgármestere: Láng Zsolt és Pokorni Zoltán.

„A Népszabadság és az MTI június 4-i híréig teljes meggyőződésünk volt, hogy Cserháti Péternek, a „szuperkórházak miniszteri biztosának” általunk ismert, a három egészségügyi centrum kialakításáról szóló döntés-előkészítő anyaga a végleges változat. Annak egyik eleme volt a Szent János kórház” – mondta a Magyar Nemzetnek Szilágyi Zsolt.

Kiemelte: a hatástanulmányt akkor is elkészítik és megküldik a döntéshozóknak, ha nem kapnak rá felkérést. A tanulmányt nem amatőrök, hanem hozzáértő orvosok, orvostechnológusok, kórháztervezők, épületgépészek, gazdasági szakemberek, közlekedési szakemberek dolgoznák ki. Ők a témában korábban is készítettek előtanulmányokat, valamint lakossági és szakmai fórumokat szerveztek.

A tervek szerint három új „sürgősségi” központ lenne: a kelenföldi Etele téren és a ferencvárosi Nagyvárad tér közelében építenének egyet-egyet, és bővítenék a Honvédkórházat. Az elképzelt 335 milliárdos programból 200 milliárdot költenének az új centrumokra. A Lipótmezőn ismét megnyitná kapuit a pszichiátria.

A fővárosi kerületek a Magyar Nemzetnek nyilatkozó fideszes vezetői kivétel nélkül a sajtóból értesültek a legújabb kórház-átalakítási tervekről. Váczi János, a XII. kerület alpolgármestere leszögezte: ha a Kútvölgyi kórház járóbeteg-ellátását fejlesztik, az a hegyvidékieknek közeli szolgáltatást jelent. A Szent János kórház sorsát nem kommentálta, és e témában nem kívánt megszólalni a II. kerület nevében Láng Zsolt sem.

Bús Balázs, Óbuda polgármestere viszont kifejezetten átgondoltnak tartja, szerinte a III. kerületiek érdekét szolgálja, hogy a Szent Margit kórház megmarad, és a közeli XIII. kerületi Honvédkórház társintézménye lesz. Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere szerint sajnálatos lenne, ha jelenlegi formájában megszűnne a Péterfy kórház, amelynek működéséhez eddig az önkormányzat jelentős közpénzekkel járult hozzá.

Az ellenzéki pártok közül vasárnap a Jobbik jelentette be, hogy a Szent János kórház bezárása ellen szintén aláírásgyűjtésbe kezdenek, tegnap ugyanezt közölte a DK a Péterfy esetében.

„Komoly probléma, hogy amíg a sajtóból értesülnek a tervekről a dolgozók, és nem tudni semmi biztosat arról, hogy mi várható a következő években, addig nehéz őket az intézményben tartani” – közölte a lappal Sásdi Antal, a VII. kerületi Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgatója, aki a sajtóból tudta meg, hogy ápolási centrumot csinálna a kormány a kórházból. A tervekről a főigazgatóval senki sem egyeztetett. – Meglepett a hír, de hivatalosan nem tudok semmiről, Cserháti Péter miniszteri biztos erre vonatkozó anyagát sem ismerem – mondta Sásdi Antal.

Forrás: Magyar Nemzet