A MÖSZ, a TÖOSZ-szal együttműködve az ÖTV tervezet megvitatása céljából videó konferenciát rendezett október 14-én, gödöllői közponntal, 13 településen, amelyen összesen közel 500 polgármester vett részt. A megjelent polgármesterek elmondták véleményüket, és megfogalmazták kérdéseiket az önkormányzati rendszer átalakításának tervezetével kapcsolatban. Az alábbiakban olvasható leglényegesebb kérdéseket a MÖSZ elküldte Pintér Sándor belügyminiszternek, annak reményében, hogy elősegíti az ÖTV tervezetének jobbítását, minél szélesebb körű elfogadtatását.

Általános kérdések

• A tervezet kidolgozásánál milyen államvezetési stratégia érvényesült, a centralizáció és a decentralizáció arányát milyen mértékben kívánja a jogalkotó beállítani?

• Milyen megfontolás alapján, milyen időtávban kerül korlátozásra az önkormányzatok autonómiája?

• Milyen előnyöket várnak az önkormányzatok presztízsének leértékelésétől?

• Miért kíván a kormányzati politika lemondani a vidéki Magyarország támogatásáról, az önkormányzatoknál összegyűlt tapasztalatok és eredmények hasznosításáról?
  - Miért kívánják háttérbe szorítani az önkormányzatok kezdeményező készségét?

• Kompatibilisnek tartja-e a jogalkotó a tervezetet az Európai Chartában megfogalmazottakkal, a több szintű kormányzás, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvével?

Kistelepülések megmaradása, hivatalok összevonása

• Hogyan kívánja a törvény a kistelepüléseken biztosítani a szubszidiaritás elvének az érvényesülését, hogyan hozza összhangba a kistelepülések intézményrendszerének visszafejlesztését a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia erős vidék kialakításának elvével?

• Nem okoz-e az önkormányzati ügyintézésben minőségromlást a kistelepüléseken a hivatal megszűnése?
  - Nem okoz-e költségnövekedést a hivatalok összevonása, a közlekedés, az informatika?
  - Mi indokolja a korábbiaktól eltérő 3000 fős határ megállapítását az önkormányzati hivatalok összevonására?
  - Mi lesz a jól működő körjegyzőségekkel?
  - Hogyan kívánják biztosítani az idős emberek ügyintézését?
  - Hogyan biztosítják a kistelepülési önkormányzatok önállóságát?
  - Mikor lesznek megismerhetők a kötelező társulás miatt kialakuló kényszer együttműködés részletei?

• Nem tartanak-e a törvényalkotók az iskolák államosításával az iskolák bezárásától, ami a hivatal megszűnésével együttesen a kistelepülés elnéptelenedéséhez vezet?
  - Nem tartanak-e a kistelepülésekről az elvándorlás felerősödésétől?
  - Az intézményrendszer megszüntetésének és a kötelező társulásnak a kistelepülések összevonása, megszüntetése a célja?

• Megismerhetők-e azok a hatásvizsgálatok, amelyek alapján megállapítható az, hogy az állami szerepvállalás mennyivel lesz hatékonyabb, mint az önkormányzati a közigazgatásban?
  - A centralizáció nem okoz-e a közigazgatási ügyintézésben minőségromlást?
  - Milyen hatással lesz az önkormányzatokra a településhiányos állami közigazgatás?
  - Milyen formában kívánja a jogszabályalkotó a különböző szintű kormányhivatalok társadalmi kontrolját elősegíteni?
  - Szán-e szerepet ebben a kérdésben a kötelezően kialakítandó Járási Tanácsnak, vagy a megyei önkormányzatoknak?

• Mi a finanszírozás alapja, hogyan történik a lakosságszám megállapítása, különösen a határ közelében lévő lakosságszámnál, dinamikus változásnál? Milyen formában veszi a jogalkotó figyelembe az esetenként egy nagyságrenddel nagyobb üdülő népesség létszámát?

• Nem látnak-e az ügyintézésben hátrányt jelentő problémát a több település kényszerű, közös működésében? A kötelező együttműködés nem okoz-e fejlesztési egyenlőtlenségeket a tag és a székhely, a kis és a nagy települések vonatkozásában?

• Milyen lakosságszámú településnél marad meg az építéshatósági tevékenység?

Közoktatás

• A törvénytervezet helyi közügynek tekinti-e a közoktatást?
  - Megismerhetők-e az oktatási intézmények államosításának részletei, illetve az önkormányzati működtetés feltételei?

• Mi lesz a kistérségek sorsa, mi történik a közös vagyonnal, mi lesz a mikrotérségi együttműködésekkel, intézmény fenntartással?
  - Mi lesz a tagintézmények sorsa, mi lesz az integrált (óvoda - iskola - művelődési, könyvtári intézmény) intézményekkel?

• Mely szervezet, milyen formában biztosítja a nemzetiségi oktatást?

A jövedelemcsökkenés hatása az önkormányzati szférában

• Nem tartanak-e a jogszabályalkotók a jelentős jövedelemcsökkenésnél a képviselői, jegyzői, a polgármesteri pálya vonzerejének csökkenésétől, a képzett, tapasztalt szakemberek elvándorlásától, a szakterületen dolgozók szakmai felhígulásától?
  - A vezetők jövedelmének csökkentése milyen hatással lesz a hivatali köztisztviselők jövedelmére?
  - Várhatók-e jövedelem különbségek a kormányhivatalok és az önkormányzati vezetők és köztisztviselők között?
  - Mikor kerül megalkotásra a köztisztviselői életpálya?
  - Hogyan kívánják a jövedelemcsökkentést a határozatlan idejű munkavállalóknál végrehajtani?

• A minimálbér változása milyen formában fog kihatni az ahhoz hasonló nagyságú polgármesteri tiszteletdíjra?
  - Nem látnak-e ellentmondást a település első embere és az általa minimálbéren foglalkoztatott közmunkás javadalmazása között?
  - Elősegíti-e az önkormányzat, a polgármester tekintélyének megtartását az alacsony javadalmazás?
  - Nem lát-e a jogalkotó ellentmondást az országgyűlési képviselők nagyarányú jövedelem növekedése és az önkormányzati képviselők hasonló arányú jövedelemcsökkenése között?
  - Mi az indoklása ennek a megkülönböztetésnek?

Gazdálkodás, vagyon

• Nem látja-e problémásnak a jogszabályalkotó az adósság rendezést az önkormányzat bevételeinek átstrukturálása, csökkenése esetén?
  - A kieső bevételek miatt fellépő adósság törlesztést a megyei önkormányzatokhoz hasonló formában kívánja segíteni, amennyiben az adósság az elégtelen normatív támogatás pótlása miatt alakult ki?
  - Mi történik az államosítandó ingatlan fejlesztésére felvett hitelek törlesztésével, és az esetleges 5 éves fenntartási kötelezettséggel?
  - Az uniós szervek hozzájárulnak-e az ingatlan elidegenítéséhez, az ingatlan fölötti rendelkezési jog elvesztéséhez?
  - Az esetleges büntetést az állam magára vállalja-e?

• Az önkormányzati vagyon állami vagyonként való kezelése esetén nem tartaná-e a jogalkotó a fordítottját, vagyis az állami vagyon önkormányzatiként való kezelését reálisnak?
  - Nem tartaná szükségesnek az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges vagyon, például állami tulajdonú termőföld a közfoglalkoztatáshoz, vízi közmű vagyon (regionális vízművek), közvilágítás, katasztrófa védelem stb. önkormányzati tulajdonba adását?
  - Nem lát-e ellentmondást olyan feladatok kötelezővé tételénél, amelyek a teljesítéséhez az önkormányzat nem rendelkezik a feltételekkel?

• Milyen intézkedésekkel kívánja a jogalkotó biztosítani az önkormányzatok önállóságát és függetlenségét a fejlesztési, beruházási tevékenységben?
  - Milyen beruházási összeghatárig marad meg az önkormányzatok teljes függetlensége?
  - Hogyan értendő és mire kell vonatkoztatni az 50 %-os határt?
  - Milyen eszközökkel segíti elő az uniós pályázatok önrészének biztosítását, ha az önkormányzati bevételek csökkennek?
  - Hogyan kívánja elősegíteni az uniós források minél jobb kihasználását a jogszabály várható hatálybalépését következő ciklusban?
  - Nem tartja-e aggályosnak a miniszter számára biztosított rendkívüli támogatási keret felhasználásának átláthatóságát?

• Jelenthet-e az öngondoskodással kapcsolatos szabályozás újabb adók bevezetését?

Egyéb kérdések

• A hulladékgazdálkodás milyen szintre kerül elhelyezésre, hogyan teljesítik az önkormányzatok az uniós kötelezettségeket?

• Hogyan kívánja feloldani a jogszabályalkotó a rendfenntartás állami monopóliuma és az önkormányzati rendészet kialakítása közötti ellentmondást?

• Nem látnak-e ellentmondást a törvényalkotók a megyei feladatok visszafejlesztése és a szervezet nagysága, finanszírozása között?

• Hogyan kívánják kialakítani a járások határait, milyen formában veszik figyelembe a helyi sajátosságokat?

• Fontosnak tartja-e a kormányzat az önkormányzatok érdekvédelmét, milyen eszközökkel kívánja elősegíteni a hatékony érdekvédelem kialakítását az önkormányzati szférában?

      • Miért szükséges az önkormányzati törvény keretében módosítani a köztisztviselői törvény egyes szakaszait?