Államosítás és új alaptanterv jön az oktatásban
Felülvizsgálják a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt
Új alaptanterv lesz 2018-tól, teljesen átalakítják a Kliket, elveszik az iskolák működtetését az összes önkormányzattól, jön a teljes államosítás. Lázár János a kormányinfón elárult néhány részletet arról, milyen pontokon készül változtatásokra az oktatásban a kormány. Elég sok ponton írják felül a korábbi terveiket – írja az Index.
Egy újságírói kérdésre adott válaszban árulta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. április 28-án, a Kormányinfón, hogy milyen nagyszabású oktatási változtatásokra készül a kormány. Palkovics László oktatási államtitkár ugyanis az április 27-i kormányülésen részletesen beszámolt a köznevelési kerekasztal üléseiről, és ezek alapján javaslatokat tett a rendszer számos elemének megváltoztatására.
1. Új tanterv lesz
Az államtitkár például azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől csökkenhetnek – tájékoztatott Lázár János. Kétségtelenül érzékelhető változtatás lesz, hiszen a tanterv látványosan érinti a tanárt és a diákot is. A szakszervezeteknek és a tiltakozó pedagógusoknak pedig egyik alapkövetelése, hogy változzon a tanterv, és nagyobb szabadságot adjon a tanároknak.
A tanterv tehát a bejelentés szerint változni fog, ami nagy engedmény a kormány részéről, hiszen 2012-ben, négy évvel ezelőtt éppen az Orbán-kormány, pontosabban Hoffmann Rózsa államtitkársága dolgozta át alaposan az előzőt. Az új tantervvel a kormány elismeri, hogy az a tanterv nem működik jól.
2. Átalakítják a tanárok képzését
A pedagógusok továbbképzésének átalakításánál Palkovics László azt javasolta, hogy a képzést az egyetemek biztosítsák, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.
3. Jöhet a teljes államosítás
Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta Lázár. Jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok, és ezeken a helyeken még mindig feszültséget okoz az együttműködés a fenntartó Klikkel. Egy egyszerű példa, amire több intézményben is panaszkodtak: ki fizeti a fénymásolót, hiszen azon a fenntartói (egy dolgozat, vagy feladatalap) és a működtetői feladatokhoz kapcsolódó anyagokat (a takarítónő szerződése) is sokszorosítanak.
A kormány ennek akar véget vetni, és ami azt jelenti, hogy az összes önkormányzattól elveszik az iskolák működtetését. „Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni, tárgyalásos alapon” – mondta, Lázár és megerősített, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető.
4. Nem kell mindenkinek egész napos iskola
Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos.
5. Marad ilyen a tankönyvpiac
Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.
6. Átalakítják, de nem szüntetik meg a Kliket
Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül – így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák –, az iskolaigazgatókat pedig megerősítik.
Lázár egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem találkozott olyan javaslattal, amely a Klik megszüntetéséről szól, bár korábban erről beszélt több kormánytag is.
Forrás: Index