Törvényt alkot a kormányzat a településkép szabályozásáról, miután az önkormányzatok nyomására belátta, hogy nem építkezhet a lakosság építési engedélyek nélkül. A készülő jogszabály előírja majd, hogy újra helyi rendeletben kell szabályozni, milyen ingatlanok felelnek meg a település arculatának – írja a Magyar Nemzet. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint azonban félő, hogy az új jogszabály a járási hivatalokhoz rendelné az engedélyezés jogát. 

Meghátrált a kormány, és az önkormányzatok követelésének engedve törvényt alkot a településkép szabályozásáról. Ezzel a lépéssel a kormányzat a január előtti állapotot állítja vissza, amikor a helyhatóságok még valamennyi építkezés esetében beleszólhattak a készülő ingatlanok kinézetébe.

A gondok abból keletkeztek, hogy év elején a kabinet eltörölte az építési engedély megszerzésének a kötelezettségét a 300 négyzetméter alapterületűnél kisebb lakóingatlanok esetében. Így az ilyen építményeknél a polgármesteri hivatalok többé nem határozhatták meg az épületek jellemzőit.

Így elméletileg minden megbízó olyan ingatlant építhetett, amilyet akart, akár a településképet is elrontva, illetve a szomszédjogokat figyelmen kívül hagyva. Nem törődve például azzal, hogy az új építmény illeszkedik-e egy műemléki környezetbe. Ennek vetne véget a készülő településképi törvény, amely előírja majd, hogy újra helyi rendeletben kell szabályozni, milyen építkezés felel meg a település arculatának – mondják szakértők.

„Örömmel fogadjuk, hogy végre józan belátásra tért a kormányzat, és hajlandó újra szabályozni az építkezéseket” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az elnöke. Gémesi György elmondta: szervezetük jelezte a kormányzatnak, szívesen részt venne az új jogszabály megalkotásában, hogy elkerülhetők legyenek az újabb hibák. Visszajelzés azonban egyelőre nem érkezett a felvetésre a döntéshozók részéről.

Kitartanak a hivatalok

Érdemes megjegyezni: az önkormányzatok már az építési engedélyek eltörlésekor jelezték, óriási visszalépés következik be a településkép védelmében. Emellett azt is hangoztatták, hogy a polgármesteri hivatalok nem engednek az elvárásaikból, és nem szándékoznak változtatni a jelentős anyagi és szellemi ráfordításokkal kidolgozott rendezési terveiken.

Gémesi György megjegyezte: bízik benne, hogy az új rendelkezés kellő részletességgel szabályozza majd a helyhatóságok beleszólási lehetőségeit, s így a hivatalok ismét előre meghatározhatják a készülő épületek legfontosabb paramétereit. Az elnök ugyanakkor hozzátette: félő, hogy a készülő szabályozás a járási hivatalokhoz rendeli majd az engedélyezés jogát. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány ismét kivenné az önkormányzatok kezéből a határozathozatali lehetőséget, így végül nem helyben születne döntés az építkezésekről.

Nem szabad a tánc

Amint azt korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a lakosság nagyobbik része vélhetően ráeszmélt, hogy a jogszabályok enyhülése ellenére sem építkezhet bárhogyan, mert az ingatlan használatba vétele előtti műszaki átadáskor az építményeknek meg kell felelniük az adott település építésügyi szabályainak. Ellenkező esetben ugyanis bontási határozatokra, hosszú pereskedésre kell számítaniuk az építtetőknek. Így végül nem indult nagyobb építkezési hullám az építési engedélyek eltörlése után.

Szakértők szerint az is visszafogta a felelőtlen építkezések beindulását, hogy a kormányzat nem sokkal az építési engedélyek eltörlése után szembesült az intézkedése lehetséges negatív következményeivel, és előírta, valamennyi beruházásnál ki kell jelölni egy szakembert, aki felelős az építési előírások betartásáért.

Forrás: Magyar Nemzet