Fideszes településeken sem tetszik a kormány terve
A TÖOSZ Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a Pintér Sándor törvényjavaslatát
Alkotmánybírósághoz fordul a kormánypárti falvakat és városokat is tömörítő önkormányzati szövetség, ha állami gyámság alá vonják a pénzügyeiket. Az állam ugyanis olyan informatikai rendszert vezetne be, amellyel a települések legutolsó számlájára is rálátna. A polgármesterek szerint ez az önkormányzatiság végével járhat. Hogy mit veszítünk ezzel? Többet, mint gondolnánk – írja a VS.hu.
„Egyre-másra jelennek meg a vadidegen, ismeretlen emberek a faluban, azt sem tudjuk, honnan jöttek” – panaszkodik a borsodi kisfalu, Szalaszend polgármestere. Amióta a járási hivatalban intézik a lakcímbejelentést, több hét, mire eljut onnan a papír a faluba, hogy új lakos érkezik. „Lehet, hogy ez egy nagyvárosban nem gond – magyarázza Tóth István –, de eddig itt ismerték egymást az emberek, tudták, ki honnan jött, most pedig csak találgatjuk.”
Egyetlen apró mozzanat azok közül, amelyek az elmúlt évek központosító törekvéseivel jártak. Ha valakinek megélhetési problémái vannak, ennivalóra sincs pénze, annak most 15 kilométert kell megtennie, hogy elpanaszolja azt a hivatalban. De az sem megoldás, ha kijön az ügysegéd Encsről, mert ő meg nem ismeri a szalaszendieket, nem tudja, kinek mivel tudna a leginkább segíteni.
De ha valaki azt gondolná, hogy ez csak a szegények problémája, akkor nagyon téved. A Rózsadombon vagy a felkapott agglomerációs településeken sem lehet ma már helyben felpanaszolni, ha valaki elégedetlen az iskola színvonalával, hiszen az már rég nem a helyi vezetőkön múlik.
Ezt eredményezte az a központosítás, amelybe 2011-ben fogott bele az Orbán-kormány, és amelynek eredményeként már csak a végső döfés kell ahhoz, hogy teljesen elveszítse értelmét a települések önkormányzata.
Elérkezett a pillanat
Látszólag jelentéktelen törvényjavaslat került fel az Országgyűlés honlapjára a héten Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésében. Arról szól, hogy egy informatikai rendszert vezetnek be az önkormányzatoknál, amelynek segítségével a kormány központi hivatalának rálátása lenne a települések gazdálkodására, és ezzel megelőzhetővé válna az esetleges újabb eladósodásuk.
Talán nem is keltette volna fel a gyanút, ha a polgármesterek néhány héttel ezelőtt nem kezdenek el körözni egymás között egy ismeretlen eredetű, de a kormányzatnak belső használatra szánt tanácsadói dokumentumot az úgynevezett ASP-rendszerről, amelytől a városvezetők egytől egyig elszörnyedtek. Ilyenek álltak ugyanis benne:
„FONTOS! Minden eszközzel tagadni kell azt a nyilvánvaló lehetőséget, hogy a központilag üzemeltetett adatbázis lehetőséget biztosít a közvetlen kontrollra!”
Hogy miért? A „nem publikus” és „nem jóváhagyott” stratégiai elemzés bőven ad magyarázatot a titkolózásra.
Ez pedig még csak az első lépés, amikor a kormány hozzáfér az adatokhoz, és ellenőrizheti azokat, a második lépésben viszont már központi ellenjegyzéshez kötnék az önkormányzati intézkedéseket. Mindez pedig – nem mellesleg – 5-10 ezer ember elbocsátásával és évi 10-20 milliárd forint megspórolásával jár.
A bizalom elszállt
Amikor ez a dokumentum két hónappal ezelőtt felbukkant, a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium is tagadta a létezését. Most viszont már az első lépésnél tartunk.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fideszes elnöke, Schmidt Jenő a VS.hu-nak azt mondta: Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a törvényjavaslatot. „Az átláthatóságra valóban szükség van a közpénzeknél, ezzel nincs gond” – mondja Schmidt Jenő, bár epésen megjegyzi, szeretném, ha a kormányzat pénzügyeivel kapcsolatban is lehetne ilyet látni.
Az ASP (Application Service Provider, vagyis alkalmazásszolgáltatást nyújtó informatikai rendszer) kialakítása eddig 7 milliárd forintba került, amit uniós forrásból finanszíroztak. 2015-ben kísérletként már ki is próbálták néhány Pest megyei településen.
A Somogy megyei kisváros, Tab polgármestere szerint azonban a háttérelemzés ismeretében már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy felügyeleti rendszert vezessenek be, és az önkormányzatok csak az állam által kijelölt biztos ellenjegyzésével tudjanak bármit finanszírozni, kifizetni.
Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat érinti az önkormányzati törvényt, amelynek a módosításához a képviselők kétharmadának a hozzájárulása kell. Ha azonban megszavazzák, akkor az önkormányzatok garanciákat kérnek arra, hogy az ASP bevezetése nem szünteti meg a függetlenségüket, és a csatlakozás kizárólag önkéntes alapon és ingyen történhet meg. Ellenkező esetben a TÖOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: VS.hu