Akár már májusban sztrájkba léphet több tízezer önkormányzati köztisztviselő, többségüknél ugyanis 2008 óta nem volt béremelés, és a kormány most sem tervezi. Erről is beszélt a Magyar Nemzetnek a közszolgálati dolgozókat képviselő egyik szakszervezet főtitkára. A Lázár Jánossal tartott 2016. április 5-i egyeztetésen az is kiderült, mégsem vezetik be a pályát önkéntesen elhagyóknak szánt, akár 5-10 milliós lelépési pénzzel kecsegtető kilépési programot.

Nemhogy tízmilliót nem kapnak, akik önként távoznak a közszolgálatból, de egyet sem. Az ezzel kapcsolatban említett kilépési program „kacsa volt” – ezt mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Boros Péterné több érdekvédővel együtt még április 5-én este tárgyalt Lázár János kancelláriaminiszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel elsősorban a közszféra béreiről, de szóba kerültek a megszüntetésre ítélt háttérintézmények is.

Az utóbbi hónapokban több sajtóhír is foglalkozott azzal, hogy dönthet a kormány egy önkéntes kilépési programról. Eszerint akár 5-10 millió forintot is kaphattak volna azok a közszolgálati dolgozók, akik önként mondanak fel. Lázár János február elején az egyik kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: aki július és december vége között önként távozik az államigazgatásból, nem a végkielégítést kapja majd, hanem jóval magasabb összeget, akár 5-10 millió forintot, ha vállalja, hogy 10-15 évig nem tér vissza sem az önkormányzati, sem az állami szférába, továbbá állami vállalatokhoz sem (vagyis elvben még MÁV-jegyellenőr sem lehet – a szerk.). Aki pedig eléri a nyugdíjkorhatárt, ki kell lépnie az állami szolgálatból, a helyére nem vesznek fel senkit. Arról egyébként nem beszéltek, a végkielégítéseknél jelentős feszültséget okozhatott volna, hogy annak 2, illetve 3,5 millió forint feletti részét különadó terheli, ami a megkapott összeg akár 75 százalékát elvihette volna.

A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum április 5-i ülésén szóba kerültek a minisztériumi háttérintézmények is, amelyek ügyében a hét elején döntött a kormány, de a pontos listát egyelőre nem tették közzé. Legutóbb az Origó írt arról, hogy az eredetileg tervezett 73 helyett a megszüntetésre vagy átszervezésre szánt kormányzati háttérintézmények kétharmadát, 49-et szüntet meg a kormány.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Magyar Nemzet