A hulladékgazdálkodási szabályozás miatt a Főváros a miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez, jövő év elejére jelentősen csökkenhet a BKK létszáma, a Nyugati pályaudvar mögé tervezett zöldterület megvalósítását támogatja a főpolgármester, a csepeli HÉV-et pedig visszaveszi az állam – ezek voltak 2016. április 1-i Budapestinfón, Tarlós István sajtótájékoztatóján elhangzott főbb témák.

Támogatom Lázár János kancelláriaminiszter ötletét a Nyugati pályaudvar mögé tervezett zöldterületről – mondta a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester, hozzátéve, hogy az elgondolás már az ő, 2009-ben írt Budapest-programjában szerepelt. „Hogyne támogatnám a saját programomat, ami most Lázár János szívügye, nekem már 2009-ben a szívügyem volt az, nem bántam volna, ha egy fél mondatban ezt a miniszter úr is megemlíti” – fogalmazott a főpolgármester.  

A hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt a Főváros a miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez – jelentette be a főpolgármester. Mint elmondta, a hulladékgazdálkodás területén országos szinten 14 milliárd forintos a veszteség. Nehezményezte, hogy a Fővárost a kérése ellenére nem vonták be a szabályozás előkészítésébe. A Fővárosnak az a legnagyobb baja az új szabályozással, hogy azzal a fővárosiak fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit. „A kormányt erősen támogatom, de Budapesten választottak főpolgármesternek, ezért ezt nem venném szívesen” – jegyezte meg.

Hozzátette: a Városháza már két hónapja levelekkel bombázza ez ügyben a szaktárcát, és ismét levélben fordul a szakminiszterhez. A Főváros szerint ugyanis a vonatkozó rendelettervezet ellentmondásos, több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem. Jelenlegi formájában azt nem lehet végrehajtani, arra felkészülni sincs lehetőségük a jogalkalmazóknak. Kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli. Komoly zavarokat okozhat rövidtávon, hogy a szükséges forrás nem biztosított, a főváros állami forrásra fog szorulni. (Kérdésre válaszolva azt mondta, ez 1,5-3 milliárd forint közötti összeg lehet.). Kitért rá, hogy az önkormányzatnak semmi ráhatása nem marad közszolgáltatás tartalmának meghatározására, aminek felelős megrendelője. Az új szabályozás veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósuló projektjeit.

Jövő év elejére a jelenleg 1639 főt foglalkoztató Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszáma – a 600 jegyellenőrön kívül – 250-re fog csökkenni – mondta Tarlós István. Hozzátette: a már idézett, 2009-es Budapest-programjában szerepelt a BKK létrehozása, de „nem az lett belőle, amit elképzeltünk”. Rámutatott, hogy a BKK-nak nincsenek fejlesztései és beruházásai – azok fővárosi fejlesztések –, hiszen a központ a Főváros megbízásából lát el lebonyolítói feladatokat. A BKK túlduzzasztott, kezelhetetlen nagy szervezet lett – 2014 őszén már több mint kétezres volt a létszáma –, olyan feladatok is oda kerültek, amelyek nem oda valók. A BKK feladata a jövőben stratégiai és projektmenedzseri munka lesz, tevékenysége még a közlekedésszervezésre és a kereskedelmi értékesítésre fog korlátozódni, az útfelújításokat a Budapest Közút fogja végezni. Jelenleg is munkacsoport dolgozik a BKK karcsúsításának végrehajtásán – tette hozzá.

A főpolgármester elmondta: az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételéről jól haladnak az egyeztetések. Emlékeztetett rá, hogy a feladatot a Főváros eddig az állam helyett látta el, most pedig visszaadja azt, mert 2014-ben csak részben, 2015-ben pedig egyáltalán nem kapott rá állami forrást. (A költségvetési törvény szerint ugyanis azt a pénzt, amit Budapestnek az állam tömegközlekedésre ad, csak és kizárólag helyi, azaz a közigazgatási határon belüli közlekedésre lehet fordítani, vagyis fogalmilag kizárt, hogy a Főváros az agglomerációs közlekedés finanszírozására pénzt kapott volna.) Tarlós István közölte: azt szerette volna, ha a Főváros havi 1 milliárd Ft-ot kap, amíg a technikai átadás-átvétel megtörténik. Egyelőre arról született megállapodás, hogy az állam félmilliárdot folyósít, előlegként. „A megállapodás véglegesítésekor elszámolunk, a kormány nem mondta, hogy nem fizeti ki a költségeket” – hangsúlyozta. Tarlós István elmondta azt is, hogy a csepeli HÉV-et is átveszi állam, nem volna ugyanis logikus, hogy a négy HÉV-vonalból csak egy maradjon a Fővárosnál, és ahhoz építsen ki külön infrastruktúrát. Kitért rá, hogy a HÉV szerelvényei majdnem ötven évesek, a vonalak teljes felújításának a költsége 60-100 milliárd forint lehet. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy a Főváros „a 3-as metró felújításának parancsoló kényszere” mellett ennyi pénzt előteremtsen.

A főpolgármester beszámolt arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén arról döntött: elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, valamint egyetértését és támogatását fejezi ki Magyarország kormányának az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban. Tarlós István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem kigúnyolandó és nem kifigurázandó, hogy a Főváros ezt megtette, a kötelező kvóta ugyanis „életveszélyes az európai kultúrára, szokásjogokra, mentalitásra nézve, és még egyáltalán nem került le a napirendről”. Ha a kormány arra tesz kísérletet, hogy igyekezzen megóvni az ország identitását, akkor e törekvésében nem támadni illik, hanem támogatni kell – tette hozzá. „Ki szeretné, hogy ötven év múlva az unokái a saját hazájukban a saria törvényei szerint éljenek?” – tette fel a kérdést.

Tarlós István kérdésre válaszolva elmondta: a tervezett újpalotai villamos 25 milliárd forintos költségkeretének felét a 3-as metró infrastruktúrájának a felújítására csoportosítanák át, amelynek összege így 137,5 milliárdra emelkedne. A villamosprojekt ellen ugyanis volt helyi tiltakozás, és kiderült, hogy lényegesen többe kerülne, mint a tervezett keret, ezért az ebben a ciklusban várhatóan nem valósul meg.

A metró felújítása idején tervezett buszpótlásokkal kapcsolatban a főpolgármester elmondta: az erről szóló előterjesztést kétszer egymás után sem engedte a közgyűlés elé, számításokat szeretne ugyanis látni arról, hogy a kiszervezés vagy a beszerzés volna-e a drágább. Hangsúlyozta: nem csúsztak ki a határidőből, a metró átadási határideje sem fog tolódni. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nagyon furcsállaná, ha a projekt nem kapná meg a várt uniós támogatást, a kormány ez esetben is aligha kockáztatná meg, hogy leállítson egy olyan vonalat, amely több utast szállít, mint a teljes MÁV. Megismételte, hogy a 3-as metró felújítását azért nem tudták korábban elkezdeni, mert az állam csak 2015 nyarán vette át a BKV 2010 előtt felhalmozott, több tízmilliárdos adósságát, addig a rekonstrukcióról dönteni fedezet nélküli kötelezettségvállalás lett volna, ami bűncselekmény.

A Főváros továbbra is szeretne utcaelnevezéssel emléket állítani Mádl Ferenc néhai köztársasági elnöknek, de özvegye ebbe bizonytalan ideig nem egyezik bele – mondta a főpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé érkezett javaslat arról, hogy Göncz Árpádról és Mádl Ferencről is nevezzenek el közterületet, egyiket sem a főpolgármester kezdeményezte. Tarlós István kitért rá: Mádl Dalma, a volt államfő özvegye kifejezetten kérte, hogy a Göncz Árpádra vonatkozó elnevezést megszavazza a közgyűlés. Mádl Ferencnek viszont azért nem tudtak egyelőre így emléket állítani, mert egyes erők azt „alantas és színvonaltalan megnyilvánulásokkal", a helyiek félelmére alapozva vagy érzelmi okokból megtámadták – például annak a 0-1%-os támogatottságú pártnak a budapesti elnöke, aki 2006-ban Tarlós Istvánt, mint főpolgármester-jelöltet nem akart beengedni egy zsinagógába. A főpolgármester nevetségesnek tartja azt az aggályt, hogy az átnevezés miatt pár száz embernek megváltozna a lakcíme.

Forrás: Budapest.hu