Kinek hogy „ízlene” a közétkeztetés államosítása?
A vállalkozások üdvözlik, az önkormányzatok viszont ellenzik a közétkeztetés állami kézbe vételének tervét
Az önkormányzatok ellenzik, a vállalkozások üdvözlik a kormány tervét, mely szerint állami kézbe kerülne a közétkeztetés. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint – aki már februárban felvetette az államosítást –, ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek – írja a sonline.hu.
A közétkeztetés nemcsak az iskolai menzákat jelenti, idetartozik minden olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, amelyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekben, szociális ellátás, gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátottak részére biztosítanak.
„Üdvözítő, hogy a kormány megkezdte a közétkeztetési szektor átalakítását” – felelte a sonliune.hu megkeresésére a Kaposváron szolgáltató Menzaminta Kft. „Az intézkedéstől az egész országban egységes, azonos minőségű ételek kerülhetnek a gyerekek asztalára, valamint az idősek és kórházi ápoltak elé. Az egységes nyersanyagnorma bevezetésével eltűnhetnek a szociális helyzetből adódó különbségek, az ebből eredő táplálkozási hiányosságok. A Menzaminta Kft.-nél az államosítás másik előnyét az egységes árakban látják, ezzel ugyanis egyfajta hatósági árat alakítanának ki, mely elengedhetetlen a jogszabályi előírások betartásához. Jelenleg az önkormányzatok saját rendeletben határoznak a nyersanyagnormáról, ami egy általános iskolai ebéd esetében nettó 121-610 forint között mozog, amiből háromfogásos – leves, főétel, desszert, vagy gyümölcs – étkezést kell biztosítani. Belátható, hogy a normakülönbségek jelentős egyenlőtlenségeket jelentenek.”
Kevésbé örült a hírnek Sztányi Tibor kaposfői polgármester. A településen az önkormányzat működteti az iskolai konyhát, mely nemcsak a gyerekeknek, hanem a szociálisan rászorulóknak főz, emellett vendégétkeztetésre is van kapacitás. „Ennek megfelelően nemcsak a tanév során főznek” – magyarázta a napi 450 adagot előállító konyháról a polgármester, aki hozzátette: évek alatt alakult ki a jelenlegi struktúra, többek között a Start-közmunkaprogramot is ez alapján fejlesztették.
Amellett, hogy több őstermelőtől vásárolunk terményt a konyhára, a közmunkásaink összesen hét hektáron termelnek zöldséget, gyümölcsöt, melynek legnagyobb felvevője a közétkeztetés. Méghozzá szezonálisan, ugyanis a konyhavezető két hétre előre elkészíti az étlapot, s ehhez ütemezzük a zöldségtermesztést. Az elmúlt hetekben például 1400 fej salátát szedtünk le, a jövő héten pedig saját termesztésű friss spárga kerül a konyhára. Sztányi Tibor szerint komoly zavart okozna a helyi szociális szövetkezetben, ha a falutól elvennék a konyhát, ugyanis rendszeresen 25-27 ember dolgozik csak a földeken.
„Azt elfogadnám, hogy a profitorientált vállalkozásoknál rendet akar tenni a kormány– jelentette ki –, viszont az olyan önkormányzatokat, mint a mienk is, ahol komoly háttérstruktúra épült ki a közétkeztetésre, s ki tudnak jönni a normatívából, ami jelenleg 570 forint, nem háborgatnám. Már csak azért sem, mert ennél jobban nyomon követhető alapanyagot nehéz a konyhákra küldeni, mint a mienk, s azt hiszem, ebben a kérdésben az is fontos szempont, mennyire egészséges, amit a gyerekek megesznek.”
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: sonline.hu