Mint a 2012-es költségvetés nemrégiben benyújtott tervezetének önkormányzati fejezetéből kiderül, jövőre mintegy 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak a helyi önkormányzatok, amihez a központi költségvetés 1140 milliárd forintot biztosít. Ez az összeg 0,7 százalékos növekményt tartalmaz a korrigált bázishoz képest, ám a tervezett 4,2 százalékos inflációt figyelembe véve mintegy 35-40 milliárdos mozgástér-szűkülést eredményez majd a szférában.

Az önkormányzatok jövő évi tervezett költségvetése összegében és szerkezetében is hasonlít az ideihez – hiszen ebben az évben 3100 milliárd jutott a szférának, 1130 milliárdos állami támogatással –, de néhány jelentős különbség is tapasztalható. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy nő a kötött normatívák rendszeren belüli aránya, s hogy a jelenleg a megyék által ellátott közfeladatokra szánt források jelentős része a központi költségvetésbe kerül.

A normatív hozzájárulások az idei 586, 927 milliárd forintról 486, 230 milliárdra csökkennek. Ezen belül a közoktatási hozzájárulások 368, 781 milliárd forintról 293, 841 milliárdra apadnak, a Fővárosi Önkormányzat igazgatási sport és kulturális feladataira 6, 997 milliárd helyett 0, 955 milliárd forint, a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátásokra 52,456 milliárd helyett 21,932 milliárd jut, igaz az utóbbi kettő idén még a megyei önkormányzatok számára biztosított összeget is tartalmazta.

Az üzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális célra fordítható keret nő – az idei 32,266 milliárd forint helyett jövőre 44,647 milliárd forintból gazdálkodhatnak a települések –, azonban körülbelül ugyanennyivel – 126,424 milliárd forintról 113,117 milliárdra – csökken a településre kimutatott személyi jövedelemadó helyben maradó része (továbbra is 8%).

Jelentősen – 128,236 milliárd forintról 214,452 milliárdra – nő a normatív kötött támogatás aránya. Ezen belül az egyes közoktatási feladatokhoz nyújtandó kiegészítő támogatás 8,283 milliárd forintról 43, 668 milliárdra, míg az egyes szociális feladatok támogatása 88,905 milliárd forintról 138, 979 milliárdra emelkedik. Az emelkedés okai között szerepel, hogy a gázár-, távhő támogatás ezen túl beépül a normatívák közé, ahogyan a gyermekétkeztetés és a tankönyvtámogatás kötött is normatívaként szerepel a tervezetben.

A tervezet értelmében 31,138 milliárdról 23,138 milliárd forintra csökken az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatása, népszerűbb nevén ÖNHIKI, ami természetesen nem a települések anyagi helyzetének javulását feltételezi, csak a megyei intézmények működési forráshiányának finanszírozására fordított összeggel csökken a keret.

Az önkormányzati adóbevételek közül, a személyi jövedelemadónak továbbra is 8 százaléka marad helyben, a gépjárműadó és a termőföldek bérbeadásából származó bevétel továbbra is teljes összege a településeket illeti, s jövőre minden beszedett idegenforgalmi adóforint mellé 1,5 forintot ad az állam (megegyezik a 2011. évivel).

Az uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítésére szolgáló keretet 12,650 milliárd forintra növeli a  jelenlegi 10,6 milliárd forintról az előirányzat, míg a többcélú kistérségi társulások finanszírozására továbbra is 31,805 milliárd forint áll rendelkezésre.

Megszűnik – az állami kézbe kerülő – hivatásos tűzoltóságok támogatása, s nem a költségvetés önkormányzati fejezetében szerepel a 4-es metró támogatása sem. Újdonság továbbá, hogy a megyei önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások támogatására 99,678 milliárd forintot irányoz elő a tervezet, ám sehol sem szerepel benne a megyék 180 milliárd forintos adóssága, amit – a megyei intézmények állami kézbe vételével együtt – átvállalt az állam.

MP