Giccsadót vezet be az óbudai önkormányzat. A kerület vezetése ugyanis attól tart, hogy az építési engedélyezési eljárás eltörlése az építészeti minőség és a településkép romlását eredményezi. Az új települési adó bevezetésére vonatkozó javaslatot 2016. január 28-i ülésén fogadta el a képviselő testület. A részleteket tartalmazó rendelettervezetet a következő ülésen tárgyalják – írja a NOL. 

Az új közteher mértéke várhatóan független lesz az ingatlan értékétől, átalányadóként minden kötelezett évi 500 ezer forintot fizetne. Az összeget úgy kívánják meghatározni, hogy elégséges visszatartó erővel bírjon.

Az új adót azoknak a magánszemélyeknek kell megfizetniük, akik az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatában előírtaktól eltérően építik meg házukat, megbontva ezzel az adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát.

Az adókivetés elsődleges célja a „jogkövető magatartás elősegítése, az egyéni érdekek – jogszabályok megismerésén és józan belátáson alapuló – alárendelése a közösségi céloknak”. Az adóból származó bevétel a talajterhelési díjhoz hasonlatosan a Környezetvédelmi Alapba kerül és városkép-megőrzési célokra fordítják. A rendelet a március 31-e után bejelentett építkezésre vonatkozna.

Az új települési adó megfizetése alól mindazok mentesülnek, akik főépítészi véleménnyel támasztják alá, hogy az általuk épített ház a helyi építési szabályzatban foglaltaknak maradéktalanul megfelel. Ha az építtető később eltér a bejelentett tervtől, illetve a szabályozástól, elveszíti mentességét. A települési adót mindaddig fizetni kell, amíg a tulajdonos be nem szerzi az elvárt állapotot igazoló főépítészi véleményt. Ha a szabályoknak nem megfelelő épületet átépíti tulajdonosa, akkor a következő évben mentesül az adófizetés alól.

Mint ismeretes az építési törvény tavalyi módosítása értelmében a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek építése esetén az építtetőnek elég a kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal bejelentenie szándékát a jegyzőnél.

A helyi építésügyi szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek beépíthetőségét, az építési magasságot, a szabályozási vonalat és a beépítés módját kell figyelembe venni, míg az épületek számára, formájára, a lakásszámra, színezésére, gépkocsi elhelyezésére, az épület hosszára, stb. vonatkozó előírásokat nem. A III. kerületi önkormányzat ezért attól tart, hogy a ellenőrizhetetlenné válik a lakásszám, többek között nem tartják be a zöldfelületi minimumot, a parkolási előírásokat, a lakófunkcióra vonatkozó korlátozásokat.

Az építésügyi törvény tavaly decemberi módosításával a kormány csökkenteni kívánta az otthonteremtők adminisztrációs terheit és költségeit, csakhogy az építészek és az építésügyi szakemberek nem bíznak sem az építtetők ízlésében, sem önkéntes jogkövető magatartásukban. A Magyar Építészkamara már korábban tiltakozott a változás ellen.

A jegyző nem vizsgálhatja a tervek tartalmát. Az építési tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti, de a helyi építési szabályzat előírásait ők sem kérhetik számon az építtetőn. A használatbavételi engedélyt viszont a jegyző adja ki, de csak az épület felépítését igazolhatja. A III. kerületi önkormányzat válaszul bevetette egyetlen szabályozó eszközét, az adót.

Forrás: NOL