A parlamenti szavazás előtt kikerült a kéményseprőtörvényből az a kétharmadot igénylő paragrafus, ami kiszedte volna az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprést. A kormány szerint ez nem probléma, mert a feladatokat a törvény nem előírja, csak lazán felsorolja. Ráadásul egyelőre és elvben a katasztrófavédelem és az önkormányzatok osztozni fognak a feladaton. Ha az önkormányzatok meglévő szerződései kifutnak, és már minden kéményseprő otthagyta a cégét, csak a katasztrófavédelem marad majd a piacon – írja az Origo.

Ahogy a dolgok állnak, csak idő kérdése, és a katasztrófavédelem lát majd el mindenféle kéményseprőipari szolgáltatást az ország minden részében. A mostani rendszernek egy emléke marad majd, sarkalatos kőbe vésve: az önkormányzati törvény szerint a kéményseprőipari szolgáltatás ellátása önkormányzati feladat.

Kétharmad kellett volna

A kéményseprőtörvény 2015 márciusában beterjesztett első változatában még volt egy paragrafus, ami kiszedte volna az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprőipari szolgáltatást. Mivel az önkormányzati törvényt csak parlamenti kétharmad módosíthatja, a kéményseprőtörvény elfogadásához is kétharmad kellett volna.

A törvény végső, decemberben elfogadott verziójában ez a paragrafus már nem szerepelt, az önkormányzati törvény hatályos állapota szerint a kéményseprőipari szolgáltatás még mindig önkormányzati feladat: ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: […] kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása” (13. paragrafus). Vagyis hamarosan lesznek olyan önkormányzatok, amelyek nem biztosítanak semmiféle kéményseprő-szolgáltatást, holott feladatuk lenne.

A feladat megoszlik

A Belügyminisztérium (BM) szerint nem probléma, hogy az önkormányzati törvényben benne maradt a kéményseprőipari szolgáltatás feladatként. Egyrészt a törvény nem kötelező feladatok konkrét, tételes felsorolását tartalmazza, csak kiemelésre ítélt feladatköröket, erre utal a felsorolás előtt a különösen szó.

Másrészt a katasztrófavédelem csak azokon a területeken látja majd el a lakossági szolgáltatást, ahol az önkormányzat nem vállalja, a lakossági szektoron kívüli piac pedig megmarad a kéményseprőcégeknek. Vagyis a BM szerint a szolgáltatásért való felelősség több szereplő közt oszlik majd meg, nem vették el az önkormányzatoktól, ezért megmaradhat a feladataik között.

Papíron megmarad a feladat

Ez furcsa állapot lesz, de jogilag nem aggályos, mondta az Origónak Krasznay Zsófia, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) jogi referense. Egyrészt az önkormányzati törvény nem magasabb rendű, mint a kéményseprőtörvény, ezért utóbbi nem kerül vele ellentmondásba. Másrészt az önkormányzatoknak a kéményseprőtörvény szerint is lehetőségük van és lesz (nem lakossági) szolgáltatást biztosítani, az nem számít, hogy adott esetben ezzel ténylegesen nem élnek.

Az önkormányzatoknak dönteniük kell

A magyar önkormányzatokat szorítja az idő: a kéményseprőtörvény rendelkezései szerint január végéig jelezniük kell a katasztrófavédelemnek, hogy átadják-e a lakossági szolgáltatást, vagy továbbra is maguk látják el, és megtartják kéményseprőcéggel kötött szerződésüket.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Origo