Sok vitára ad okot az a 2016. január elsején hatályba lépett állatvédelmi jogszabály, melynek értelmében tilos kutyát tartósan láncra verni. A jogszabály nemcsak az állattartókat kötelezi, hiszen a kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A kérdés az, hogy az új szabályozás és annak következményei mekkora terhet rónak az önkormányzatokra, ugyanis a kóbor állatok befogása már most is milliókkal terheli meg a költségvetésüket – írja az MNO.

„Azt vélelmezem, hogy 2012-ben széplelkű állatvédők, jóindulatú állatvédelmi szervezetek nyomást gyakoroltak a kormányra az agrártárca segítségével, hogy módosítsák azt a 2010-es kormányrendeletet, amely a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozik” – mondta el az MNO-nak Czerny Róbert. Az állatvédelmi szakjogász hozzátette: ennek legfontosabb tartalmi eleme, hogy 2016-tól ne legyen már hatályban az a szabály, miszerint ha a kutya tartósan ki van kötve, akkor legalább négyméteres láncon tartsák.

Az állatvédelmi szakjogász kiemelte: ennek elérése egy különösen fontos eredménye az állatvédelemnek, csakhogy azok az állatvédelmi szervezetek, amelyek jót akartak, de nem ismerték a jogterületek összefüggéseit, valamint a jogágaknak az egymásra való hatását, teljesen átgondolatlanul, kevés kommunikációval egy olyan jogszabály-módosítást kényszerítettek rá a magyar társadalomra, amely ellentétet fog szítani állatvédők és a láncról elengedett kutyák károkozását elszenvedő emberek között.

Kinek volt jó a módosítás?

Czerny Róbert hangsúlyozta: az állatvédelem kevesebbet nyert és többet veszített a módosítással. Az állatvédők és az állatok szenvedik meg ezt az átgondolatlan jogszabály-módosítási technikát. Mint mondta, ha az állatvédelmi törvénybe kerültek volna be ezek a szabályok (melyeket most kormányrendelet – 41/2010. (II. 26.) – ír elő), akkor egy parlamenti vita keretén belül a politikai pártok az általuk megismert társadalmi helyzetet felvázolva érvelhettek volna például a hatályba léptetés megfelelő dátumáról vagy a láncon tartás helyett egyéb ebtartási körülmények alapvető előírásainak törvénybe iktatásáról. Azt sem tudni ma pontosan, hogy van-e a kormánynak statisztikája a láncon tartott ebekről. Számok röpködnek állatvédő berkekben: több tízezer kutyáról.

A módosítás egy sor újdonságot vezet be: az állatot a gazdájának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell, továbbá a kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A kérdés az, hogy az új szabályozás és annak következményei mekkora terhet rónak az önkormányzatokra és hogyan lehet ellenőrizni azt, hogy az állattartók betartják-e a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket.

Nem lehet betartani

Minden települési jegyző rémálma ez a jogszabály-módosítás – mondta el az MNO-nak egy Heves megyei kistelepülés jegyzője. A névtelenül nyilatkozó forrás szerint képtelenség betartatni a rendeletet, hiszen már a kötelező oltásokat, csipelést, zárt portán tartást sem lehet települési szinten végigcsinálni.

Az MNO által megkérdezett jegyző hangsúlyozta: nemcsak a városokban, hanem falvakban, kisebb településeken is hatalmas probléma a rengeteg kóbor állat. Ezek egy rész gazdátlan, a másik része pedig mélyszegénységben élő családokhoz tartozó félkóbor jószág. Ezek az állatok nincsenek bezárva, a ház körül és a településen kószálnak és oltásaik sincsenek. Forrásunk szerint ezt azért fontos megjegyezni, mert ugyanitt bukott el a csip-oltás-nyilvántartás kérdés is. Hozzátette: ha hatósági ellenőrzés keretében számon kérik az állattartókat, akkor azzal a válasszal szembesülnek, hogy „a kutya nem az övé, csak erre kóborol”. A jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy épp ezért képtelenség eljárni szinte minden esetben, ami az állatvédelmi törvény keretén belül jegyzői hatáskörbe került.

Ha panasz érkezik, ellenőriznek

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az MNO-nak úgy nyilatkozott, csak bejelentés alapján ellenőrzik, hogy a kutyatartás szabályai megvannak-e. Hangsúlyozta, hogy nem fognak házról házra járni és ellenőrizni. A Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖSZ) elnöke is hasonló álláspontot képviselt.

Ha panasztétel után az állatvédelmi hatóság – feltéve, hogy a csip meglétét az állatban ellenőrizték – azzal szembesül az adott ingatlanon, hogy az ott lévő kutya azé a gazdáé, aki korábban ezt tagadta, akkor bírságot szabhat ki – tájékoztatott Czerny Róbert. Így tehet abban az esetben is, ha az a helyzet áll elő, hogy nincs nyilvántartásban a jószág. A kutyák annak is az áldozatai, ha lánc és a csip miatt bírságolják a gazdát, valamint annak is, ha a szabadon engedés miatt kárt okoznak. A gazda bűncselekményt követ el akkor, ha kutyáját szélnek ereszti, tejesen mindegy, hogy van-e benne csip vagy nincs. A szakjogász hangsúlyozta: az állatok járnak a legrosszabbul a kormányzati kommunikáció nélkül, hibásan hatályba léptetett jogszabály-módosításnak köszönhetően.

Forrás: MNO