Mentesülnek a falusi vendégfogadásból élő magánvállalkozók az online pénztárgép bevezetésétől, noha januártól nekik is kötelező lett volna elektronikus kasszával kiállított nyugtát adniuk. A hivatalosan regisztrált közel háromezres piacon azonban akkora terhet jelentene a gépek üzemeltetése, hogy többen felhagynának a tevékenységgel, elveszítve megélhetési forrásukat. Ezért engedményt tesz a kormány, a falusi turizmusban marad a forgalom önkéntes bevallása – írja a Magyar Idők.

Újabb vállalkozói kör esetében döntött úgy a kormány, hogy engedményt tesz, és nem terjeszti ki rájuk az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek kötelező használatát – tudta meg a Magyar Idők. A falusi vendégfogadásból élő magánszemélyeknek a nemzetgazdasági tárca 2013-as rendelete írta elő, hogy át kell váltaniuk az új készülékekre, ám a múlt év decemberének végéig úgy helyettesíthették a szobakiadók a kötelezettséget, hogy vállalták: forgalmukról havonta adnak elektronikus jelentést az adóhatóságnak.

A lap minisztériumi forrásból úgy értesült, a türelmi idő lejárta után, vagyis ettől az évtől sem kötelező az online kasszák bevezetése a hivatalosan regisztráltak alapján közel háromezer, a bejelentés nélkül működőkkel együtt pedig becslések szerint 5-6 ezer fős pia­con.

A kormány hasonló elgondolás mentén döntött úgy, hogy nem terheli rá a csekély bevételű turisztikai területen működőkre a pénztárgépek bevezetését, mint például egyes szépészeti szolgáltatók esetén, akiknél a kötelezettség ugyancsak túl nagy terhet jelenthet, amely így nagyobb lenne az elérhető előnynél. Ráadásul, mivel a falusi magán­szállásadók nem tartoznak az áfafizetésre kötelezettek körébe, az online kasszarendszer bevezetése ezen a területen kevésbé érné el piacfehé­rítő hatását.

A vendégfogadóknak jelenleg is szigorú rendszerben kell jelentést adniuk bevételeikről a kormányablakon keresztül, a rendszeres adatszolgáltatás a tapasztalatok szerint megfelel annak a törekvésnek is, hogy kiszűrjék az adóelkerülő szállásszolgáltatókat.

„Többször egyeztettünk a szaktárcával a könnyítés érdekében, a döntés óriási segítséget jelenthet a legkisebb vállalkozásoknak és azoknak a családoknak, amelyeknek a megélhetés lehetőségét adja a falusi turizmusban való részvétel” – reagált a lap megkeresésére a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke. Szabó Géza szerint az új típusú kasszarendszer kiépítése a jellemzően szezonálisan működtetett falusi vendéglátásban a százezer forintos gépek beszerzésén túl további beruházást igényelne, hiszen vannak olyan települések, ahol a technikai feltételek sem adottak a folyamatos internetes kapcsolathoz. A vidéki magánszállásadók között ráadásul több száz kézműves termelő, s az otthon megtermelt termékeket vendég­asztalnál értékesítő őstermelő is van, akiknek így nem érné meg folytatni tevékenységüket.

Átlagosan 3500-4000 forintos szoba­árakkal számolva egy legálisan működő falusi szálláshely-szolgáltató egy szezon alatt átlagosan 800 ezer és egymillió forint körüli bevételt ér el, de a népszerűbb üdülőkörzetekben, például a Balaton mentén ennek a többszöröse is előfordulhat.

„Tavaly a falusi turizmusban regisztrált vendégéjszakák száma elérte a félmilliót, ami az előző évhez képest 20 százalékos forgalomnövekedésnek felel meg. Az év végére a szállásadók többsége leáll, főként a magas fűtési költségek miatt, illetve a márciusban induló újabb szezonig a szobakiadók ekkor végzik a felújítási munkálatokat is” – jelezte a szövetség alelnöke.

Forrás: Magyar Idők