​„Senkit sem akarok riogatni, de ha nem lesz megállapodás, a HÉV-ek a városhatárig fognak járni, a többit pedig fizesse az állam, a most a városhatáron túlra közlekedő autóbuszoknál is hasonló lépés várható” – mondta Tarlós István a 2015. november 20-i Budapestinfón, ahol – egyebek mellett – a CAF villamos balesetéről, az M3-as metró felújításáról, 186 segélyhívó oszlop telepítéséről és a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről is beszélt a főpolgármester.

Mulasztás okozta a CAF balesetét

Emberi mulasztás okozta a CAF villamos balesetét (november 9-i az 1-es vonalán egy tesztjárat hátulról beleszaladt egy másik villamosba), nem lépett fel műszaki meghibásodás, nincs a fékrendszernek konstrukciós hibája a szakértői vizsgálatok alapján – mondta Tarlós István főpolgármester a Budapestinfón. Hozzátette: a villamosok biztonsági rendszerét továbbfejlesztették, a rövidebb járművek már november 21-től ismét forgalomba állhatnak, a hosszabban csak az NKH engedélye után.

Füst a hármas metróban

Az M3-as metrón november 20-án reggel bekövetkezett üzemzavarról szóló egyes sajtóhírekről a főpolgármester elmondta: olyan címek jelentek meg, miszerint rengeteg tűzoltó dolgozik az utasok kimentésén a Klinikáknál. Ehhez képest a tűzoltók csupán egy főt kísértek a mentőkhöz füstmérgezés gyanújával, de az orvosok azonnal megállapították, hogy az illető nem szenvedett füstmérgezést, az esetet a katasztrófavédelem nem minősítette tűzesetnek. A főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: a közveszéllyel való riogatás büntetőjogi kategória, „nem érdemes túlmenni minden határon”. Az M3-as metrón a füstöt egyébként az okozta, hogy a metrókocsikon lévő úgynevezett kontaktalkatrész mozgó alkatrésze hirtelen elmozdult, ívet húzott, a keletkező tüzet a kocsikba éppen e célból beszerelt automata tűzoltó készülék azonnal eloltotta.

BKV-finanszírozás

Tarlós István reagált Lázár János kancelláriaminiszter november 19-i nyilatkozatára. A főpolgármester megjegyezte: a nyilatkozat azon része, miszerint a kormány tárgyalta a BKV finanszírozását, és 24 milliárd forint átutalását jóváhagyta, elvileg igaz. A főpolgármester ezért köszönetet mondott a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek. Az államkincstár november 20-i igazolása alapján legkésőbb november 23-ra a Főváros számláján meg fog jelenni 22 milliárd forint. A hiányzó 2 milliárd azért nem, mert a vissza nem térítendő támogatás folyósítása a törvény szerint részletekben, időarányosan történik, ezért a decemberi részt november végéig még nem kapják meg. Kérdésre válaszolva azt mondta, a 24 milliárd arra elég, hogy a BKV a jövő év első hónapjaiban is működni tudjon, összeomlani pedig semmiképpen nem fog a közlekedési vállalat, mert a működését a Főváros végső esetben akár a fejlesztések önrészére szánt tartalékaiból is képes biztosítani.

A főpolgármester idézte Lázár nyilatkozatának másik részét, miszerint a miniszterelnök felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, kezdeményezzen tárgyalásokat a főpolgármesterrel a BKV hosszú távú finanszírozásának megoldása érdekében. Tarlós István hangsúlyozta: ez a megállapítás pontatlan, egybehangzó állítások szerint ilyet a miniszterelnök nem mondott a kormányülésen, mást mondott. A főpolgármester hozzátette: egy új egyeztetési sorozat miniszteri szinten teljesen értelmetlen volna.

„A kormány még valóban nem döntött a hosszú távú finanszírozásról, mindenesetre én továbbra is bízom a miniszterelnökben és több miniszterben, és bízom a megegyezésben” – hangsúlyozta a főpolgármester. Tarlós István úgy fogalmazott: örülne, ha Lázár nem foglalkozna a budapesti tömegközlekedéssel, „a Szeged-Hódmezővásárhely között épülő villamosvonal nagyjából 102 év alatt fog annyi embert szállítani, mint a BKV 2 hónap alatt, ha én ezt nem bolygatom, neki sem kéne piszkálnia a főváros tömegközlekedését”. A főpolgármester azt mondta: ha a BKV hosszú távú finanszírozásának kérdése az év végéig nem oldódik meg, azt fogja ajánlani, hogy a fővárosi tömegközlekedést az államnak adják át, „akár a kancelláriaminiszternek, azzal a kikötéssel, hogy ugyanannyi forrásból oldják meg a feladatot, mint amennyi most a Főváros rendelkezésére áll”.

A főpolgármester hangsúlyozta: a budapesti tömegközlekedésre jutó állami pénzek nem nevezhetők támogatásnak, mert ez olyan, mintha azt a főváros megkapná, csak elherdálná, és újra tartaná a markát, pedig ez nem így van. A tömegközlekedés az államtól kapott kötelező feladat, az agglomerációs közlekedés biztosítása önként vállalt feladat a mi esetünkben – hívta fel a figyelmet.

Kitért rá, hogy a Fővárosnak évente 31,4 milliárd Ft vesztesége keletkezik a tömegközlekedésből: ebből 11,7 milliárdot tesz ki az agglomerációs közlekedés biztosítása, 10 milliárd az állam által előírt és nem ellentételezett díjkedvezményekből (például a diák- és nyugdíjasbérlet árengedményeiből) származó veszteség, 9,7 milliárd pedig az állam által előírt (például a 6 éven aluliaknak és a 65 éven felülieknek járó) díjmentes utazás. Az összesített veszteség éppen lefedi a BKV éves működési hiányát – mutatott rá.

Senkit sem akarok riogatni, de ha nem lesz megállapodás, a HÉV-ek a városhatárig fognak járni, a többit pedig fizesse az állam, a most a városhatáron túlra közlekedő autóbuszoknál is hasonló lépés várható – mondta a főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy ez nem zsarolás, „az ember nem zsarolja a saját kormányát, semmi bajunk az agglomerációval, szívesen biztosítjuk ott is a szolgáltatást, de abból csak annyit rendelhetünk meg, amennyire fedezetünk van. Nekünk elsősorban a kötelező feladatainkat kell ellátni. Egy ekkora város tömegközlekedése pénzbe kerül” – hangsúlyozta. A Fővárosi Önkormányzat törvény szerinti feladata a tömegközlekedés biztosítása a város közigazgatási határáig.

Segélyhívó oszlopokat telepítenek

A BKK a fővárosban megkezdte a segélyhívó oszlopok telepítését – mondta a főpolgármester. 2018-ig 186 oszlop kihelyezését tervezik, így minden meghatározó csomópont közvetlen, kétirányú rendőrségi összeköttetéssel rendelkezik majd. Két napja a Deák téren beüzemeltek egy oszlopot, december közepéig pedig további 21 helyen teszik ezt meg. 28 helyszínt már kiválasztottak, az engedélyek megvannak, a telepítés 2016 első félévében várható. Az oszlopok wifi szolgáltatást is tudnak nyújtani, a 186 oszloppal megvalósítható a teljes lefedettségű, ingyenes wifi szolgáltatás Budapesten. Az oszlopok panorámakamerás megfigyelésre is alkalmasak lesznek – tette hozzá.

Metrófelújítás, árvízvédelem

Tarlós István beszélt arról is: sürgető volna, hogy a Miniszterelnökség mielőbb döntsön az M3-as metró felújításának és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kormánnyal kötendő támogatási szerződéséről. „Ha a kormánnyal a támogatási szerződéseket nem tudjuk év végéig aláírni, komoly bajok lehetnek e beruházásokkal. Ha ezekre a dokumentációkra a kancellária „ráül”, a város nem tud felelősséget vállalni a következményekért. A kiviteli tervek előkészítését előfinanszírozzuk, erre még decemberben kiírjuk a tendert, de magára a kivitelezésre nem tudunk tendert kiírni, sem a kiegészítő munkákra a támogatási szerződés nélkül – hangsúlyozta.

Válaszok az újságíróknak

Újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: nem tud arról, hogy létszám-leépítési szándék lenne a BKV-nál, ezt csak a 28-ból az egyik szakszervezet vezetője állítja, aki egyébként nem ellenőrzött hírek szerint „DK-s szakember”. Furcsa, hogy mindig csak ő állítja, hogy létszámleépítések lesznek – jegyezte meg.

Vannak bizonyos kispártok, amelyeknél a budapesti elnök és a tagság kis túlzással ugyanaz a személy, és amelyek „egy fogyatékos értelmű vadászkopó megiramodásának tempójával” vetik rá magukat bizonyos témákra, és ezzel rendre mellényúlnak – mondta szintén újságírói kérdésre a főpolgármester azzal kapcsolatban, hogy a liberális párttól kérdést kapott, adott-e a főváros a Századvégnek megbízást. Tarlós azt mondta, amióta ő a főpolgármester, nem volt ilyen megbízás, csak egy, még 2011-ben, de azt is az állam rendelte meg és fizette ki. Akkor Szalay-Bobrovniczky Alexandra ráadásul nem is volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf felesége.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta: a dugódíj 2017 januárjáról technikailag bevezethető. Ehhez azonban előbb az Országgyűlésnek kell döntenie, mert jelenleg jogszabály tiltja a dugódíj bevezetését. A főpolgármester jelezte: ő nem fogja kezdeményezni, hogy a parlament oldja fel e tilalmat, ahogy a tiltó jogszabályt sem a Főváros alkotta.

Forrás: Budapest.hu